Szijjártó: Brüsszel világháborús készülődéssel válaszol az ukrajnai helyzetre

A brüsszeli döntéshozók világháborús készülődéssel reagálnak a mostanra kritikussá vált ukrajnai harctéri helyzetre, Szijjártó Péter szerint a fegyverszállítások stratégiája totális kudarcot vallott.

Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere Luxembourgban tartott sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy az EU-s külügyi tanács ülésén a résztvevők a fegyverszállítások jövőjéről tárgyaltak, amit ő egyfajta "kétségbeesett raktárkisöprésnek" nevezett. A miniszter szerint a harctéri helyzet Ukrajna számára egyre kritikusabb, és Brüsszel veszélyes következtetéseket von le ebből, amelyek a világháborús eszkaláció kockázatát növelik. Szijjártó úgy véli, hogy a fegyverszállítások nem hoztak közelebb a békéhez, és csak a háború meghosszabbításával járnak.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye alapján Szijjártó hangsúlyozta, hogy a magyar kormány álláspontja eltérő, és a béketörekvések megerősítését, valamint a diplomáciai erőfeszítések előtérbe helyezését tartják szükségesnek. A miniszter kijelentette, hogy Magyarország kész minden béketerv megvitatására, de a békekonferenciák csak akkor lehetnek sikeresek, ha minden érintett fél részt vesz rajtuk.

Szijjártó arról is beszélt, hogy várhatóan erősödni fog a brüsszeli nyomásgyakorlás, és már elkezdődött az Oroszországgal szembeni 14. szankciós csomag előkészítése. A miniszter kétségbe vonja ennek értelmét, mivel az előző szankciók nem hozták meg a várt eredményt. Szerinte a büntetőintézkedések nagyobb károkat okoztak Európának, mint Oroszországnak, és a magyar embereknek is meg kellett fizetniük az árát, annak ellenére, hogy semmiféle felelősségük nem volt a háború kitörésében. Szijjártó hangsúlyozta, hogy Magyarország nem fog támogatni olyan szankciót, amely a magyar emberekkel fizettetné meg a háború árát.

A miniszter hozzátette, hogy a magyar vállalatokkal szembeni hátrányos megkülönböztetés Ukrajnában továbbra is fennáll, és amíg ez a helyzet nem változik, Magyarország nem járul hozzá az Ukrajnának szánt 1,5 milliárd eurós uniós segély elküldéséhez. Szijjártó Péter példaként említette, hogy az OTP ügye után most a Richter tucatnyi gyógyszerének helyi forgalmazási engedélyét kívánják visszavonni az ukrán hatóságok. A miniszter világossá tette, hogy amíg nem kapnak garanciát az ukrán féltől arra, hogy befejezik és nem kezdik újra a magyar cégekkel szembeni boszorkányüldözést, addig Magyarország nem támogatja az ilyen döntéseket.

Végezetül a miniszter kifejtette, hogy Brüsszel és más európai fővárosok helyzetértékelése eltér a magyar állásponttól, mivel úgy vélik, hogy ez az ő háborújuk is. Szijjártó szerint ez egy veszélyes és hamis megközelítés, mivel Európa nem áll háborúban, és egyetlen EU-s vagy NATO-tagországot sem ért támadás. Magyarország számára elsődleges fontosságú, hogy kimaradjon a fegyveres konfliktusból, és a miniszter szerint az EU-ban jelenleg egyfajta "licitálási hangulat" uralkodik, ami óriási baj.

Az EU és a NATO szövetségesei, köztük Görögország és Spanyolország, erős nyomás alatt állnak, hogy több légvédelmi rendszert biztosítsanak Ukrajnának. Az ukrán vezetés sürgős kéréssel fordult a nyugati szövetségesekhez hét további légvédelmi rendszerért, például amerikai gyártmányú Patriotokért vagy szovjet fejlesztésű Sz-300-asokért, mivel Oroszország fokozza az ukrán városok és energetikai infrastruktúra elleni légi és rakétahadjáratát. Ukrajna jelenleg legalább három Patriot-rendszerrel rendelkezik, köztük egy az Egyesült Államok által szállított és két Németországból származó rendszerrel, valamint a volt Szovjetunió által kifejlesztett nagy hatótávolságú föld-levegő rakétarendszereket is üzemeltet, köztük az S-300-as és az S-200-as rendszereket. A NATO-főtitkár, Jens Stoltenberg szerint várhatóan "hamarosan bejelentik" a légvédelmi szállítások újabb ígéreteit.

Az európai uniós tagállamok külügyminiszterei elvben megállapodtak az Iránnal szembeni szankciók kiterjesztéséről is, miután Teherán rakéta- és dróntámadást intézett Izrael ellen. A szankciók kiterjesztése a rakétákra és azok Oroszországnak történő esetleges átadására is vonatkozna. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború kapcsán a legfontosabb, hogy Kijev több légvédelmi rendszert és támogatást kapjon városainak védelmére. Több uniós ország hajlandóságot mutatott arra, hogy részt vegyen a német kezdeményezésben, amely a légvédelmi rendszerek beszerzését vagy szállítását koordinálja.