A költségvetési hiány és az állampapírok kamatai
A Pénzügyminisztérium közzétette a költségvetés márciusi adatait, amelyek alapján az államháztartás központi alrendszere jelentős, 2321,4 milliárd forintos hiánnyal zárt március végéig.
A részletek szerint a központi költségvetés 2338,3 milliárd forintos hiányt mutatott, míg az elkülönített állami pénzalapok 78,6 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 61,7 milliárd forintos hiányt produkáltak. Varga Mihály pénzügyminiszter korábban jelezte, hogy a hiányt nagyban az állam kamatfizetési kötelezettségeinek növekedése, a nyugdíjfizetések, és a reptérvásárlásra szánt összegek okozták.
A kamatkiadások jelentős növekedése az Egyes Prémium Magyar Állampapír sorozatok esedékes kamatfizetései miatt következett be, amelyek összege március végéig elérte az 1241,3 milliárd forintot. Ez az összeg 604,0 milliárd forinttal haladja meg az előző év azonos időszakának teljesítését, és közel 500 milliárddal magasabb a februári adatoknál. A nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásokra fordított összegek is meghaladták az egy évvel korábbi kifizetéseket, előbbire 1895,7 milliárd forintot, utóbbira 588,9 milliárd forintot költöttek. A rezsivédelem és közüzemi szolgáltatások támogatásával kapcsolatos kiadások március végéig 461,3 milliárd forintot tettek ki.
A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a kormány a fenntartható gazdasági növekedés érdekében tervezi a költségvetési hiány 3 százalék alá csökkentését a következő években. Ennek megfelelően az idei év hiánya 4,5 százalék, jövőre 3,7 százalék, 2026-ban pedig 2,9 százalék lehet. A költségvetési tervezés azonban nem mindig sikerült a kormánynak, tavaly többször módosítani kellett a hiánycélt, és idén is bejelentettek egy 675 milliárdos beruházáscsúsztatást, hogy 2024-ben a tervezett 4,5 százalék alá férjenek. Elemzők szerint még így sem biztos, hogy a tervek megvalósulnak.
A jelentésből az is kiderül, hogy a központi alrendszer bevételei március végéig 9015,4 milliárd forintot tettek ki, ami 7,4 százalékkal több az előző év azonos időszakához képest. Ugyanakkor a kiadások 11 336,8 milliárd forintot értek el, 8,1 százalékkal haladva meg az előző év azonos időszakának adatát.
Az államháztartási tájékoztató szerint az állam már az idei évre szánt kiadások 27,3 százalékát elköltötte, az időarányos szinthez képest 1147 milliárdos a túlteljesülés, miközben egy évvel ezelőtt csupán 210 millióval lépte túl a kormány a 25 százalékot. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások teljesülése 105 százalék lett, 561 milliárdot költöttek el, miközben az éves előirányzat 534 milliárd forint volt.
A költségvetési bevételi sorának két legfontosabb sora az áfa és a jövedéki adó, és egyik esetben sem áll jól a büdzsé szénája. Áfából 1649 milliárd forint folyt be az államhoz, ami az éves előirányzat 19,6 százaléka, az időarányos szinthez képest pedig 496 milliárd forint hiányzik az államkasszából. A jövedéki adó bevételi teljesítménye is elmarad az előirányzattól, a GDP 20,6 százalékára emelt célszámhoz képest 74 milliárdos alulteljesítést jelent.
A Pénzügyminisztérium tájékoztatója szerint az előirányzatról elköltött összegnek több mint a fele, 1138 milliárd forint a személyi juttatásokra és a munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg. A megugrás a bérek idei növekedésével állhat összefüggésben.
