Európa a felmelegedés frontvonalában
Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, ahol a hőmérséklet emelkedése majdnem kétszerese a globális átlagnak, ami komoly egészségügyi és gazdasági következményekkel jár - figyelmeztet a Meteorológiai Világszervezet és a Copernicus közös jelentése.
Az iparosodás előtti szintekhez képest Európa hőmérséklete 2,3 Celsius fokkal magasabb, míg globálisan ez az érték 1,3 Celsius fokra tehető. A 2015-ös párizsi klímaegyezmény célja, hogy a felmelegedést 1,5 Celsius fok alatt tartsák. A WMO és a Copernicus szerint a tavalyi rendkívüli hőség fő oka az üvegházhatású gázok kibocsátása volt, amelyet az El Nino időjárási jelenség is súlyosbított. A jelentés szerint a világ nem tesz eleget a felmelegedés elleni küzdelemben.
A klímaváltozás emberi egészségre gyakorolt hatásait vizsgálva a jelentés kiemeli, hogy Európában nőtt az extrém időjárási eseményekhez köthető halálozások száma. A szélsőséges hőség különösen veszélyes a szabadban dolgozókra, az idősekre és bizonyos krónikus betegségekben szenvedőkre, mint például a szív- és érrendszeri betegségekben és cukorbetegségben szenvedőkre. Az elmúlt 20 évben a hőség okozta halálesetek száma 30 százalékkal nőtt a kontinensen, és tavaly több mint 150 ember vesztette életét közvetlenül viharokkal, árvizekkel és erdőtüzekkel összefüggésben.
A szélsőséges időjárás hőhullámokat, erdőtüzeket, aszályokat és árvizeket okozott. A gleccserek gyors ütemben olvadnak, az Alpokban az elmúlt két évben a gleccserjég 10 százaléka tűnt el. A jelentés szerint Skandináviában és Izlandon az átlagosnál alacsonyabb volt a hőmérséklet.
A klímaváltozás gazdasági hatásai is jelentősek, 2023-ban a gazdasági veszteségek meghaladták a 13,4 milliárd eurót. Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint a klímaváltozás elleni küzdelem költségei magasak, de a tétlenség ára még magasabb.
A tavalyi hőhullámok a tengerek vizét is felmelegítették, az európai tengerek felszíni hőmérséklete rekordmagas volt. A csapadék mennyisége 7 százalékkal volt magasabb az átlagosnál, a kontinens folyóinak harmadán magas áradás, 16 százalékán súlyos árvíz volt tapasztalható. A Loire, a Rajna és a Duna vízgyűjtőterületein rekordközeli vagy rekordmagas vízhozamokat mértek, és az áradások mintegy 1,6 millió embert érintettek Európában.
Az erdőtüzek területét tekintve a London, Párizs és Berlin együttes nagyságának megfelelő terület égett le, Görögországban pedig az eddigi legnagyobb európai tűzvész pusztított. Samantha Burgess, a Copernicus igazgatóhelyettese szerint a rekordok éve volt 2023 Európában, és a klímaváltozás miatt az extrém események gyakoribbak és intenzívebbek lesznek.
A jelentés hangsúlyozza, hogy Európának stratégiákat kell kidolgoznia az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére, és gyorsabban kell áttérnie a megújuló erőforrások használatára. Tavaly a kontinensen a villamos energia 43 százaléka származott megújuló forrásokból, ami jelentős növekedés a két évvel korábbi 36 százalékhoz képest. Több energiát állítottak elő Európában a megújuló energiaforrásokból, mint fosszilis energiahordozókból. A Copernicus szervezet arról is beszámolt, hogy az idei március már a tizedik egymást követő hónap, amely rekordhőmérsékletet hozott.
