Az osztrákok egy része kiábrándult az Európai Unióból
Az osztrákok 22 százaléka annyira kiábránadult, hogy az Európai Unióból való kilépést is támogatná, míg a lakosság fele nem érzi magát teljesen európainak – derült ki a linzi IMAS kutatásából. A felmérés szerint 29 évvel Ausztria csatlakozása után egyre többen elbizonytalanodtak és inkább kiléptetnék az országot az Európai Unióból.
Az Economx által kiemelt linzi IMAS intézet kutatása szerint a legtöbb osztrák állampolgár fontosnak tartja az uniós tagságot, de mégis megugrott azok száma, akik elbizonytalanodtak, sőt, inkább kiléptetnék Ausztriát az Európai Unióból. A reprezentatív kutatás alapján Ausztria lakosságának több mint fele úgy gondolja, hogy gazdasági és társadalmi szempontból fontos az uniós tagság, mivel az inkább előnyöket nyújt az országnak, mint hátrányt.
Ugyanakkor minden ötödik osztrák szerint ki kellene lépnie az unióból, és a kutatók szerint két hónappal az európai választások előtt figyelemreméltó tendencia, hogy Ausztriában még mindig a pozitív hozzáállás dominál, azonban 2019-hez képest több mint tíz százalékkal csökkent az elkötelezettek száma. Így új megvilágításba került az „Öxit” – látványosan romlott a közösség összetartó ereje még a hagyományosan uniópárti osztrákok körében is.
A felmérés szerint az osztrákok 40 százaléka kifejezetten bizonytalan, szkeptikus, míg 28 százalékuk szerint összességében inkább hátrányos az Európai Unióhoz tartozni. Az unió-ellenesek között magas az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, míg a felsőfokú végzettségűek inkább az előnyeit látják az Európai Uniós tagságnak – számuk 2014 óta megduplázódott.
Az Eurobarométer legújabb közvélemény-kutatása szerint, amelyet 2024 februárja és márciusa között végeztek, az Unió megítélése Magyarországon a legutóbbi felmérés óta javult. A magyarok alapvetően az uniós átlagnak megfelelően gondolkodnak a 27 tagot tömörítő gazdasági és politikai formációról, de Kelet-Európai viszonylatban jóval pozitívabban viszonyulnak, mint a régió többi országa.
A bolgárok a legkritikusabbak az Európai Unióval szemben a régióban, míg a magyarok többsége meg van elégedve az Európai Parlament munkájával. A magyar lakosság 46 százaléka pozitívan ítéli meg a parlament tevékenységét, 14 százalék negatívan, míg a semlegesek aránya 39 százalék. A magyarok 70 százaléka részt venne az európai parlamenti választásokon, ha azt a következő héten tartanák, és mindössze 10 százalék gondolja úgy, hogy egyáltalán nem valószínű, hogy elmegy szavazni.
