Az Orbán-Hszi Csin-ping tengely és a kínai befektetések hatása Európára
Magyarország jelentős eurómilliárdokat kereshet a Kínával való szoros kapcsolatok révén, miközben Hszi Csin-ping budapesti látogatása Európa-szerte nagy visszhangot vált ki.
Hszi Csin-ping kínai államelnök öt év után először járt Európában, és szerda este érkezett Budapestre, ahol péntekig tartózkodott. A látogatás kapcsán a lengyel sajtó kiemelten foglalkozik azzal, hogy Magyarország vezető szerepet tölt be a kínai befektetések fogadásában, és Peking ezen keresztül próbálja elkerülni a kínai autókra kivetett vámokat, valamint függőséget teremteni. Anton Hofreiter német zöldpárti politikus szerint a látogatás azt mutatja, hogy Kína látszólagos semlegességét és jóakaratát nem szabad komolyan venni.
Az „Új Selyemút” projekt keretében Kína 2023-ban több mint 4,3 milliárd eurót fektetett be Magyarországon, ami jelentősen meghaladja más uniós országokba irányuló befektetéseket. A kínai BYD cég például Magyarországon építi fel első európai gyárát, amelynek termékei a made in EU címkével mentesülnek az uniós importvámok alól. Szijjártó Péter külgazdasági miniszter szerint Magyarország ellenezni fog minden olyan eljárást, amelyet Kína és a kínai elektromosautó-ipar ellen indítanak.
A magyar és kínai kapcsolatok tovább erősödtek, hiszen Szijjártó Péter bejelentette, hogy 18 ügyben egyeztek meg a két ország, többek között a Budapestet elkerülő V0 tehervasúti vonal és a Ferihegyre vezető gyorsvasút előkészítésében is közösen működnek majd együtt. Kína az utóbbi években Magyarország egyik legfontosabb gazdasági és kereskedelmi partnere lett, és a beruházások a koronavírus-járvány után ugrottak meg igazán.
A CATL debreceni akkumulátorgyára és a BYD szegedi autógyára a legnagyobb kínai beruházások közé tartoznak Magyarországon, előbbi 7,3 milliárd euróból, utóbbi pedig a meg nem erősített sajtóhírek szerint 5 milliárd euróból valósulna meg. Ezek a beruházások jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország kiemelt helyet foglaljon el a kínai befektetések európai térképén.
A magyar televíziók Kínáról szóló dokumentumfilmeket kezdtek vetíteni, mint például a „Hszi Csin-ping gondolatai klasszikus idézetekkel” című filmet. A Deutsche Welle információi szerint Kína és Magyarország több mint 16 új együttműködési megállapodást ír alá, amelyek között infrastrukturális projektek is szerepelhetnek.
Magyarország a Kínai Kommunista Párttal való szoros kapcsolatok révén középutat keres Nyugat és Kelet között. A France 24-nek nyilatkozó szakértők szerint Hszi Csin-ping magyarországi tartózkodása alatt elkerülheti a kényes kérdéseket. A Bloomberg hozzáteszi, hogy Magyarország jelentős beruházásokat vonzott az elmúlt években, különösen az elektronikai járműipar területén.
A Politico szerint a budapesti találkozó célja Kína gazdasági lábnyomának további bővítése, hasonlóan a szomszédos Szerbiában történtekhez. A tervezett projektek között szerepel a vasúthálózat korszerűsítése és a Budapest Airport és a belváros közötti összeköttetés kiépítése is. A legújabb fejlemények között szerepel egy átfogó nukleáris együttműködés elindítása, amely a nukleáris energiatermelés teljes vertikumát le fogja fedni, valamint egy új, nagyobb áteresztőképességű határátkelő nyitása Szerbia és Magyarország között. Emellett a kínaiakkal és a szerbekkel együtt vizsgálni kezdik, hogyan lehet a leggyorsabban és legjobban kőolajvezetéket építeni a két ország között, és mostantól lehet cseresznyét exportálni Kínába.
