Európát sújtó csődhullám és a magyar helyzet
Európában a cégcsődök száma 2016 óta nem látott mértékben emelkedett, melynek hátterében az infláció, a magas energiaárak, a csökkenő fogyasztás és a nehéz finanszírozási feltételek állnak. Magyarországon kiemelkedően magas, 47 600 fizetésképtelenségi és felszámolási eljárás zajlott tavaly.
Nyugat-Európában a vállalati csődök száma tavaly 21 százalékkal, közel 170 ezerre nőtt, ami jelentősen meghaladja a koronajárvány előtti szinteket. A Creditreform hitelezővédelmi szervezet szerint 2024 első negyedévében is drámai folyamatokat mért Ausztriában és több országban, például Franciaországban, Olaszországban, Nagy-Britanniában. A német gazdaság gyenge teljesítménye is hozzájárul a helyzethez, mivel a német gazdasági motor lassulása magával rántja Nyugat-Európát.
A magyar helyzet
Közép- és Kelet-Európában a csődök száma 7,9 százalékkal, 64 800-ra emelkedett. Magyarországon tavaly 47 600 fizetésképtelenségi és felszámolási eljárás zajlott, ami kiemelkedik a régióban. Észtországban, Szlovákiában és Szerbiában is jelentős növekedést tapasztaltak.
A csődök okai
A fizetésképtelenség fő okai között az infláció, a magas energiaköltségek, a csökkenő fogyasztás és a nehéz finanszírozási feltételek szerepelnek. Nyugat-Európában ez leginkább a kereskedelmet, a vendéglátást és a turizmust érinti, ahol a becsődölt cégek száma csaknem 25 százalékkal nőtt. A fogyasztás tartós visszaesése áll a háttérben, az emberek kevesebb pénzt költenek, és inkább a megtakarításokra koncentrálnak.
A német gazdaság hatása
A német ipari hanyatlás további negatív hatásokat generál, ahol 20 százalékkal nőtt a csődök száma. Ez különösen rosszul érinti más országok szállítóiparát, például Lengyelországét, Spanyolországét és Ausztriaét. A magas anyag- és energiaköltségek, a növekvő bérek és a szakképzett munkaerőhiány is hozzájárulnak a bezárásokhoz.
Ausztriában a csődhullám cunamiba csapott át, ahol a Creditreform 46,6 százalékos növekedést mért az idei első negyedévben. Bécsben 89,8 százalékos, Burgenlandban 76,2 százalékos növekedést tapasztaltak. A kiskereskedelem vezeti az iparági rangsort, megelőzve a közlekedést, a vendéglátást és az építőipart. Az osztrák cégcsődök száma idén meghaladhatja a 7500 esetet.