A Mol nagy döntés előtt: változhatnak az üzemanyagárak
A Mol csoport fontos döntés előtt áll, amely befolyásolhatja a magyar autósok üzemanyagárát. A vállalat vagy az orosz-ukrán határon veszi át az olajat, vagy az Adria-vezetéken keresztül növeli az importot, de mindkét megoldásnak megvannak a maga kockázatai és költségei.
A Portfolio információi szerint a Mol két lehetőség közül választhat: az egyik, hogy az orosz-ukrán határon átveszi az olajat, és saját kockázatára szállíttatja át Ukrajnán, a másik pedig, hogy az Adria-vezetéken keresztül növeli az importot. Az első megoldás valószínűbbnek tűnik, mivel költséghatékonyabb, de a cégcsoport végül a második megoldást is választhatja, ha az ukránok további szankciókat vezetnek be az orosz olajról való leválás érdekében.
A helyzet bonyolultságát mutatja, hogy a Lukoil-szankciók miatt kiesett olajmennyiségeket nem pótolták ki, és az orosz szállítók kapacitásfoglalási lehetőségét is blokkolták. A Mol jelezte, hogy hajlandó lehet az orosz-ukrán határon átvenni az olajat, és az Európai Bizottság is javasolhatja ezt a megoldást. Egyelőre nincs ellátásbiztonsági kockázat, de a Mol a saját kockázatára juttatná át az olajat Ukrajnán, ami magasabb költségekkel járna.
Az Adria-vezetéken keresztüli növelt import esetén a Mol drágábban árazott nyugati és arab típusú olajokhoz férne hozzá, ami szintén növelné a költségeket. A horvát vezetéküzemeltető JANAF növelheti a kapacitást, és készek növelni a szállításokat a két ország felé, éves szinten több, mint 14 millió tonna mennyiségben, ami ellátásbiztonsági kockázatokkal járhat.
A Molnak tehát döntenie kell, hogy melyik úton halad tovább. Ha az orosz-ukrán határon átveszi az olajat, akkor a tranzitszállítási kockázat a cég nyakába kerül, és az ukránok közvetlen nyomást gyakorolhatnak rá. Ha viszont az Adria-vezetéken keresztül növeli az importot, akkor a beszerzési költségek emelkednek. Mindkét esetben a magyar autósok üzemanyagára érezheti meg a változásokat.
A döntési helyzet tehát komplex, és a Mol választása jelentős hatással lehet a magyar és szlovák piacra is. Az Európai Bizottság válaszlevelében világossá tette, hogy nincs ellátásbiztonsági veszélye Magyarországra és Szlovákiára nézve, és a két országnak aktívan kell dolgoznia az orosz olajról való leváláson, az Adria-vezeték kapacitása erre elegendő lenne. Az orosz olaj diverzifikációjának folytatása mellett a valós ellátásbiztonsági kockázatokat is figyelembe kell venni.
Az Európai Bizottság kereskedelempolitikáért felelős alelnöke, Valdis Dombrovskis szerint jelenleg nincs jele annak, hogy közvetlen kockázat fenyegetné az ellátás biztonságát Magyarországon és Szlovákiában. Az előzetes helyzetértékelés szerint a Lukoil ellen bevezetett szankciók nem érintik a Barátság kőolajvezetéken keresztül érkező olajtranzit-műveleteket, amíg a Lukoil nem az olaj formális tulajdonosa. Továbbá, a Lukoil-szállításokat érintő végső bizottsági döntés a Magyarország és Szlovákia által adott válaszok tükrében születik meg. Az EU olyan szabályozási keretet vezetett be, amely arra ösztönzi tagállamait, hogy leváljanak az orosz fosszilis tüzelőanyagokról, és az orosz nyersolaj jelenleg az EU teljes kőolajimportjának körülbelül 3 százalékát teszi ki, ami fontos kontextus az ellátás biztonságáról szóló megbeszélésekben.
Az Európai Bizottság előzetesen arra a következtetésre jutott, hogy az Ukrajnán át érkező Lukoil-szállítások ügyében nem tűnik indokoltnak a sürgős konzultáció, mivel jelenleg nincs jele az ellátás biztonságát érintő közvetlen kockázatoknak. Az uniós bizottság illetékes szóvivője, Újvári Balázs szerint a tények ellenőrzése és a helyzet közös megértése elengedhetetlen, és további eszmecserék, elemzések, munka fog történni a helyzet tisztázása érdekében. Az uniós végrehajtó testület előzetes elemzése azt is tárta fel, hogy júliusban a Lukoiltól származó hiányzó olaj mennyiségét különböző más beszállítók pótolták ugyanazon Barátság kőolajvezetéken keresztül. A Janaf mindkét ország számára megfelelő mennyiségű kapacitással rendelkezik, ami alternatívat jelenthet.
Annak ellenére, hogy Magyarország és Szlovákia is kérte, hogy egyeztessenek, az Európai Bizottság egyelőre nem beszél a témában Kijevvel. Ukrajna júniusban vezetett be szankciókat az Oroszországból érkező kőolajra, amelyet a Lukoil exportált Közép-Európába, többek között Magyarországra és Szlovákiába. A tiltás mind hazánkban, mind északi szomszédainknál aggodalmat váltott ki, hogy nem lesz elég finomítatlan olaj az országok zavartalan működéséhez. Az Európai Unió az orosz invázió óta szankcionálja az orosz olajat, azonban a vezetékeken érkező nyersanyaggal kivételt tett, hogy időt adjon az országoknak az alternatív forrás fellelésére. Gulyás Gergely elmondása alapján egyelőre nincs ok az aggodalomra, hisz Magyarországnak 90 napig elegendő nyersolaj készlete van, így szeptember-októberig nem kell aggódni az üzemanyaghiány miatt.