Olcsó siklóbombákkal pusztítják el az oroszok Ukrajna városait
Oroszország egyre gyakrabban alkalmaz olcsó, de nagy pusztító erejű siklóbombákat Ukrajna ellen, amelyek tömeges használata viszonylag új fejleménynek számít.
Az utóbbi időben az orosz erők több mint 200 siklóbombát vetettek be a Harkivtól északra fekvő Vovcsanszk városa ellen, amelyeket vadászgépekkel dobnak le, kihajtható szárnyakkal és műholdas navigációval felszerelve. A vovcsanszki rendőrfőnök, Olekszij Harkivszkij a siklóbombák hatását testközelből látta, és elmondása szerint nincsenek szavak, amelyekkel leírhatnánk egy siklóbomba-támadás utóhatását. A település mintegy 60 százalékát az ukrán fegyveres erők ellenőrzik, ami azt jelenti, hogy a támadások lankadatlanul folynak, és a harci cselekmények házról házra zajlanak.
A siklóbombák tömeggyártásúak és mechanikailag egyszerűek, így Oroszország nagy mennyiségben képes felhalmozni őket. A robbanóanyag lényegében egy hagyományos szabadeséses vasbomba, amelyből Oroszországnak több százezer darabja van raktáron a szovjet időszakból. A Royal United Services Institute (Rusi) légierő és haditechnikai szakértője, Justin Bronk professzor szerint a bombák mechanizmusa a több millió dolláros rakéták funkcionalitásának nagy részét biztosítja, de a költségek töredékéért.
A siklóbombák által okozott pusztítás rendkívüli, hiszen még a jól megerősített ukrán állásokat is sebezhetővé teszik. Egy orosz 152 mm-es lövedék körülbelül 6,5 kg robbanóanyaggal rendelkezik, míg a legkisebb siklóbomba, a FAB-500 is több mint 200 kg-ot tartalmaz. Bronk professzor szerint a siklóbombák megnehezítik Ukrajna védelmi stratégiáját, mert az oroszok egyszerűen folyamatosan bombázhatják a rögzített állásokat.
Az Institute for the Study of War (ISW) munkatársa, George Barros szerint egy gyárban olyan gyártósor készül, amely képes több mint három tonnás siklóbombák gyártására. Bronk professzor szerint a bombák repülés közbeni elfogása nem járható út, mert túl gyorsan elfogyna az összes rendelkezésre álló légvédelmi lőszer.
Az egyetlen megoldás a bombákat ledobó repülőgépek célba vétele lenne, de ez jelentős kockázatokkal jár. Az amerikai Patriot föld-levegő rakétaindító rendszer képes lelőni a vadászbombázókat, de csak akkor, ha a frontvonal közelében helyezkedik el. Ukrajna már alkalmazza a nagy hatótávolságú rakétákat vagy drónokat az orosz légi bázisok célba vételére, áprilisban például állítólag legalább hat katonai repülőgépet semmisítettek meg drónokból álló sortűzzel.
Az Egyesült Államok megtiltja Kijevnek, hogy fegyverrendszereit nemzetközileg elismert orosz területen használja, ami azt jelenti, hogy az Oroszországon belüli repülőterek tiltott területnek számítanak. Így Ukrajna számára egyelőre nincs könnyű válasz a siklóbombák elleni védekezésre. Az ukrán vezérkar hétfőn azt is közölte, hogy az orosz határtól öt kilométerre található Sztaricja mellett sikerült visszaverniük a támadásokat, és az ukrán csapatok most igyekeznek megerősíteni védelmi állásaikat a régióban. Szemenuha elmondta, hogy a helyi hatóságok mintegy 10 500 embert evakuáltak a határtérségből a május 10-én indult támadások óta.