A magyarok szégyenérzete és az intim fertőzésekkel kapcsolatos tévhitek

A magyarok többsége szégyelli az anyagi problémákat és a példamutató viselkedést, mint például a becsületességet. A testalkat miatt érzett szégyen a leggyakoribb, de sokan úgy vélik, hogy ennek nem kellene helyet kapnia a szégyenkultúrában. Az intim fertőzésekkel kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban, amelyek feloldása fontos lenne.

A Bayer Hungaria által végzett reprezentatív kutatás eredményei szerint a magyarok 21,5 százaléka tartja szégyellnivalónak az anyagi problémákat, míg a morálisan pozitív tulajdonságok, mint a becsületesség, a segítőkészség és az erkölcsösség, 14,6 százalék szerint szégyenletesek. A kulturális hiányosságok, az öltözködés, az addikciók, az etikettnek ellentmondó viselkedés, a nemi-szexuális orientáció és a higiéniai problémák is előkelő helyet foglalnak el a szégyenfaktorok között.

A szégyenérzetet befolyásoló tényezők között a családi minták, a barátok és a kortárs csoportok, valamint a média által közvetített értékek szerepelnek. A kutatásban résztvevők 41 százaléka érzett már szégyent a testalkata miatt, és sokan a családtagok vagy barátok viselkedése miatt is rosszul érezték magukat.

Az intim fertőzésekkel kapcsolatban a válaszadók 60 százaléka a rossz higiéniát, míg minden második ember a szexpartnerek gyakori cseréjét és a nyilvános mellékhelyiségek használatát jelölte meg okként. Laki Judit, a vállalat orvostanácsadója szerint azonban ezek a betegségek a szervezet védekezőképességének gyengülésével hozhatók összefüggésbe, és nem a promiszkuitással.

A kutatás rámutatott, hogy sok nő nem megfelelő módszerekkel próbálja kezelni az intim fertőzéseket, például fertőtlenítős fürdőt vesz, vagy kefirbe/joghurtba mártott tampont használ, ami tovább ronthatja a hüvelyflóra egyensúlyát. A gyógyszergyártó vállalat a patikákban problémakártya felmutatásával segíti a betegeket, hogy ne kelljen szóban elmondaniuk a panaszaikat.

A fiatalok körében az első intim fertőzés megélése különösen kínos lehet, és sokan nem mernek segítséget kérni a stigmától való félelem miatt. A válaszadók 5 százaléka pszichológustól kért segítséget a szégyenérzet feloldására, míg 20 százalék szerint az idő segített a probléma megoldásában.

A gyógyszergyártó vállalat egy új reklámjában mesterséges intelligencia segítségével generált valósághű embereket használt, hogy a fiatalok figyelmét felkeltsék és a tabukat lebontsák. A betegséggel kapcsolatos tévhitek feloldása kiemelten fontos, hiszen volt olyan eset, amikor egy idősebb nő a megbélyegzéstől való félelem miatt nem ment el nőgyógyászati vizsgálatra, ami később súlyos következményekkel járt.