A mentális könyvelés és annak hatása a pénzügyi döntéseinkre
Az emberek gyakran különböző módon kezelik a pénzt attól függően, hogy hogyan szerezték azt, és mire szeretnék költeni, ami a mentális könyvelés jelenségére vezethető vissza.
A mentális könyvelés alapján az emberek különböző értéket tulajdonítanak azonos összegű pénznek, ami azt jelenti, hogy a szubjektív értékelés felülírhatja az objektív tényeket. Például a jutalomból származó pénzt könnyebben költik el az emberek, mint a rendszeres fizetésüket, annak ellenére, hogy a pénz objektív értéke nem változik attól függően, hogy hogyan szereztük vagy mire költjük. A Viselkedéstudomány szakportál szerint gyakran hozunk illogikus döntéseket a pénzünkkel kapcsolatban, amikor különböző szubjektív kategóriákban kezeljük azt. Például a hónap végén megmaradt háztartási kiadásokra szánt pénzt könnyen elköltjük, ahelyett, hogy megtakarítanánk, mert azt gondoljuk, hogy az nem a lakáscélú megtakarításra van szánva.
A viselkedési közgazdaságtanban régóta elemzik ezeket a döntési mechanizmusokat, és Richard H. Thaler többek között a mentális könyvelés jelenségét is vizsgálta. Egy példa a New York-i taxisokra, akik esős napokon hamarabb hagyják abba a munkát, amikor elérnek egy bizonyos bevételi célt, annak ellenére, hogy tovább dolgozva többet kereshetnének. Ez azt mutatja, hogy bár gyakran érdemes lenne a különböző kategóriákat egyben kezelni, sokan mégsem teszik ezt meg.
Daniel Kahneman és Amos Tversky egy kísérletükben azt vizsgálták, hogy az emberek hogyan reagálnak, ha elveszítenek egy 10 dolláros színházjegyet, illetve ha ugyanennyi pénzt veszítenek el. Az első esetben csak 46 százalékuk vett volna új jegyet, míg a második esetben 88 százalék. A különbség abban rejlik, hogy az első esetben a jegy elvesztésével már egyszer levonták az összeget a szórakozáshoz tartozó mentális számláról, így egy második jegy vásárlása esetén a költségek duplájának tűnnek. A második esetben viszont az elveszített pénzt nem kötötték az előadáshoz, így az esti kikapcsolódás költsége csak 10 dollárnak tűnt.
A pénzügyi piacokon is megfigyelhető a mentális könyvelés jelensége, ahol a befektetők gyakran hoznak olyan döntéseket, amelyek nem a legjobbak, annak ellenére, hogy elvileg racionálisan kellene gondolkodniuk. Ez azt jelenti, hogy még a professzionális befektetők is hibázhatnak a mentális könyvelés hatására. Azonban a mentális könyvelés nem csak a hagyományos pénzügyi döntéseinket befolyásolja, hanem a modern technológiai fejlődések, mint például a mesterséges intelligencia területén is megjelenik. A világ első MI-szépségversenyén például a mesterséges intelligencia által generált modellek versenyeznek, és a zsűriben AI-influenszerek is helyet kapnak, mint például a 25 éves, 308 ezer követővel rendelkező Aitana Lopez, aki egy katalán modellügynökség által alkotott virtuális személyiség.
