Ukrán gáztárolók bombázása és annak hatása a magyar és szlovák gázszállításokra

A háború következményeként az ukrán gáztárolók bombázása veszélyezteti a magyar és szlovák gázszállításokat, ami az energia-kereskedők számára elkerülhetetlenül fontos kérdés.

A földgáz szállítása és tárolása létfontosságú a térség országai számára, hiszen ezek a fizikai-műszaki eszközök teszik kereskedhetővé a nyersanyagot. Az első "magisztrális" olaj- és gázvezetékek a Szovjetunióból Európába a gazdasági szükségszerűség és a hruscsovi olvadás eredményeként jöttek létre, amelyek "win-win" helyzetet teremtettek az érintett felek számára. Az Egyesült Államok kivételével, amely geopolitikai okokból aggódott, mindenki előnyöket látott a helyzetben. A Druzsbá, Transgaz Pamir és az Urengoy–Pomorskie-Uzhgorod gázvezetékek jelentős projektek voltak, amelyek közül az utóbbi a leghosszabb a világon, és Magyarországra is eljut.

Az idők során a földgáz folyamatosan áramlott az EU-ba, és a Gazpromon keresztül Oroszország befolyásolni tudta a nyugati exportképességét. Az orosz-ukrán háború 540. napján, 2024. március 26-án, Oroszország célzottan támadta meg az Urengoy gázvezeték tárolói infrastruktúráját, ami veszélyezteti a szállítást. A támadások érintették az Ivano-Frankovszki területen lévő tárolókat, beleértve az "Uzhgorod-tárolót" is.

A gáztárolók fontos szerepet töltenek be a gázszállító rendszerekben, többek között szezonális kiegyenlítést, nyomásstabilizálást, megnövelt ellátási megbízhatóságot, gazdasági hatékonyságot és a gázpiac fejlődését biztosítják. A támadások következtében a felszíni létesítmények sérülése miatt a tárolt gáz nem ki/betárolható, így nem tud részt venni a szállítói rendszer működésében.

A támadások célja a szállító- és elosztórendszer működésének ellehetetlenítése lehet, valamint az európai kereskedők elbizonytalanítása, akik még a háború alatt is bértároltatnak gázt Ukrajnában. A támadások következményeként a szlovák és magyarországi tranzitszállítások is veszélybe kerülhetnek, ami Oroszország számára is bevételkiesést jelenthet. A jelenlegi helyzetben kérdéses, hogy Moszkva megpróbálja-e az év végén lejáró tranzitszerződést hosszabbítani vagy újratárgyalni.