Magyarországon valóban drágább a tankolás

Magyarországon a 95-ös benzin és a dízel ára átlagosan magasabb a régiós átlagnál, amit a KSH adatai is alátámasztanak. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kérésére készült el a kísérleti statisztika, amely szerint a benzin ára tavaly január óta átlagosan 6 százalékkal, a dízelé pedig 5,67 százalékkal haladta meg a régiós átlagot.

A KSH adatai szerint 2022 januárja óta csak két hét volt, amikor a benzin átlagára alacsonyabb volt a régiós átlagnál, a dízel ára pedig folyamatosan magasabb maradt. A benzinár esetében a múlt év elején akár 14-17 százalékkal is meghaladta a régiós átlagot, míg idén a különbség jellemzően 2-3 százalékos volt, április elején azonban ismét 5 százalék fölé ugrott. Jelenleg a magyar benzinár 3,2 százalékkal magasabb a régiós átlagnál. A gázolaj áringadozása még jelentősebb volt, a tavalyi év elején a havi átlagár meghaladta a 700 forintot, májusban már csak 545–570 forint között mozgott. Az idei első negyedévben a magyarországi dízelár 5,4 százalékkal volt magasabb a régiós átlagnál. A környező országok közül Ausztriában és Szerbiában drágább, mindenhol máshol olcsóbb a gázolaj. A bolgároknál a legolcsóbb, az árkülönbség több mint 10 százalékos.

A magyar üzemanyagárakat összehasonlítva az EU egészével már nem tűnnek annyira magasnak. A benzin literenkénti ára 1,618 euró, a dízelé pedig 1,648 euró volt a cikk írásának idején. A hazai árak a nyugati országokhoz képest alacsonyabbak, a keleti országokénál viszont magasabbak. A magyar üzemanyag a bolgárnál drágább, a lengyelnél, csehnél, románnál enyhén drágább, a szlovákkal nagyjából szinkronban van, míg a szerbnél, osztráknál valamivel olcsóbb.

Az üzemanyagárakat számos országspecifikus tényező befolyásolja, mint például a finomítás hatékonysága, a nagy- és kiskereskedők közötti verseny, vagy az adott országban terhelt adók mértéke. Magyarországon a magas forgalmi adó és a jövedéki adó mellett további terhek is beépülnek az árba, mint például a forgalomarányos adók, kiskereskedelmi adó, az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) és a szénhidrogén-tárolás (MSZKSZ) terhei.

A magyar üzemanyagárakat további tényezők is magasan tartják, mint például a forint gyengülése a dollárral szemben, vagy a 13 hónapos benzinárstop utóhatásai. A Nemzetgazdasági Minisztérium ígérete szerint a Központi Statisztikai Hivatal létrehoz egy nyilvános, regionális üzemanyagárakat monitorozó rendszert, amely segíti a korrekt összehasonlítást.

Az üzemanyagárak emelkedése végiggyűrűzik az értékláncon, megjelenik minden más árban, így kulcstényező az inflációban. A világpiaci helyzet és a geopolitikai konfliktusok, mint az orosz–ukrán háború és az iráni–izraeli feszültség, szintén emelik az olaj árát. Az OPEC és az OPEC+ szervezetek kínálatcsökkentő törekvései, valamint a finomítói kapacitások elégtelensége is hozzájárulnak az áremelkedéshez.

: Forrás: Article 1 : Forrás: Article 2