Magyarország aranytartalékának helyzete a jegybank szemszögéből

Veres István Attila, a Magyar Nemzeti Bank pénz- és devizapiac igazgatója kiemelte, hogy Magyarország aranytartalékának növelésével világelső lett a bizonytalanságok évtizedében, miközben a jegybankok globálisan is növelik aranytartalékaikat.

A jegybanki tartalékeszközként funkcionáló arany újra a figyelem középpontjába került, mint a stabilitás szimbóluma. Veres István Attila szerint az elmúlt évek világgazdasági és tőkepiaci folyamatai olyan helyzetet teremtettek, ahol az aranytartalék szerepe még inkább felértékelődött.

A globális inflációs hullámok és a válságok, mint a Covid-járvány és a geopolitikai feszültségek, bizonytalanná tették az inflációs várakozásokat és a növekedési kilátásokat. Az arany ebben a környezetben menedékeszközként funkcionált, különösen 2022 februárjától, az orosz-ukrán háború kezdetétől.

A jegybankok válaszként a monetáris kondíciók szigorítására törekedtek, az infláció letörése és a makrogazdasági egyensúly visszaállítása érdekében. A piaci szereplők jelenleg a kamatvágások időpontját találgatják, ami további bizonytalanságot jelent.

Az arany iránti jegybanki kereslet 2021-ben és 2022-ben is emelkedett, 2022-ben történelmi csúcsot döntött, és a 2023-as évben a teljes globális kereslet új rekordot ért el. Az elemzők és piaci szereplők szerint a jegybankok vásárlásainak volt meghatározó szerepe az árfolyamtrendben.

Magyarország a Magyar Nemzeti Bank 1924-es alapítása óta tart aranytartalékot, amely a második világháborúig emelkedett, majd a háború után hiánytalanul visszakerült az ország tulajdonába. A rendszerváltás idején az aranytartalék 46 tonnáról 3,1 tonnára csökkent, de 2018-ban a MNB jelentős növelés mellett döntött, megtízszerezve az állományt.

A Covid-járvány alatt további növelés történt, megháromszorozva az aranytartalékot, 2021-ben pedig további 63 tonna arany vásárlásával 94,5 tonnára emelkedett a magyar aranytartalék nagysága. Ezzel Magyarország évekkel megelőzte a nemzetközi trendet és a régiós jegybankokat is.

A lengyelek 2023-ban 130 tonna aranyat vásároltak, Csehország pedig ötszörözni kívánja aranytartalékát. Magyarország azonban továbbra is az első helyet tartja az egy főre jutó aranytartalék nagyságát tekintve a régióban.

Veres István Attila szerint az aranytartalékot az MNB nemzet-, és gazdaságstratégiai szempontok alapján tartja, és a 2018 előtti állapothoz képest harmincszorosára emelkedett, így jelentős aranytartalék erősíti az ország stabilitását.