Világhírű kínai professzor Budapesten: A világ nem előre megy, hanem hátra

Kínának nem érdeke az ideológiai verseny az Egyesült Államokkal, mivel a kínai sajátosságú szocializmus Kínára lett szabva, és nem terjeszthető ki más országokra – hangzott el Jen Hszüe-tung professzor budapesti előadásán.

Jen Hszüe-tung, a Tsinghua Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének dékánja és Kína egyik legjelentősebb politológusa a Danube Institute által szervezett eseményen beszélt arról, hogy Kína külpolitikáját három fő tényező határozza meg: az Egyesült Államokkal folytatott stratégiai verseny, az ellenglobalizáció trendje és a digitális kor beköszönte. A professzor szerint a hidegháború idején a nagyhatalmak ideológiai expanzióért küzdöttek, de a digitális korban már a technológiai fölény a meghatározó, nem az ideológiai expanzió.

Jen Hszüe-tung kiemelte, hogy a digitális gazdaság fejlesztése kulcsfontosságú, mivel aki ezen a területen fejlődik, az gazdagabbá és biztonságosabbá válik. A mesterséges intelligencia fejlesztését kulcstényezőnek nevezte, és megjegyezte, hogy az adat, mint a digitális gazdaság alapja, nem természeti erőforrás, hanem mesterséges, és annál többet használunk belőle, annál több új adat keletkezik.

A kínai professzor szerint Kínának nem szabad belemennie ideológiai harcokba, még akkor sem, ha az Egyesült Államok ezt teszi. Az ellenglobalizáció trendjét a kormányok deglobalizációs törekvései okozzák, amelyek felszámolják a nemzetközi együttműködést és a szabadkereskedelmet.

Jelenkorunk egy visszalépés

Jen Hszüe-tung arra hívta fel a figyelmet, hogy a világpolitika nem fejlődik lineárisan, hanem vannak visszafejlődő folyamatok. Példaként említette az első és második világháborút, amelyek visszalépést jelentettek, míg a hidegháború és a poszthidegháborús időszak előrelépést. A jelenkori világpolitikát ismét visszalépésnek nevezte, mivel nő a háborúk áldozatainak száma.

A professzor szerint az Egyesült Államok "visszaszorítási" politikája szelektív, mivel Kínát technológiai és új felfedezések terén akarja visszatartani, de a kínai piacra továbbra is igényt tart. A Biden-adminisztráció nem használja a globalizáció kifejezést, mert úgy véli, hogy az Kína érdekét szolgálja, ezt pedig Donald Trump is így gondolja. Az Egyesült Államok a protekcionizmus felé fordul.

Nagyon veszélyes korban élünk

Jen Hszüe-tung szerint el kell kerülni az új hidegháborút és az ideológiai versenyt. A hidegháborús mentalitás az Egyesült Államok érdeke, nem Kínáé. Kína együtt akar működni az Egyesült Államokkal, és meg kell akadályoznia a hatalmi különbség szélesedését. A legnehezebb kihívás Kína számára egy kedvező geopolitikai környezet kialakítása Ázsiában és globálisan. A liberalizmus és a populizmus harca, a szuverenitás és az emberi jogok közötti ellentét, valamint a globális hatalom decentralizációja jellemzi a jelen hatalmi helyzetet.

A professzor figyelmeztetett, hogy veszélyes a gazdasági biztonságot a növekedés elé helyezni, mert ez a nemzetközi együttműködést bontja le. Összefoglalva kijelentette, hogy a világ nem előre megy, hanem hátra, és nem szabad támogatni az ellenglobalizációs folyamatokat.

Jen Hszüe-tung a Danube Institute meghívására érkezett Magyarországra, és előadást tartott Budapesten. Az előadást követően beszélgetett Eszterhai Viktorral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársával, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértőjével, és Eric Hendriks holland szociológussal, a Danube Institute vendégkutatójával.

Találkozó a Magyar Nemzeti Bankban

Matolcsy György jegybankelnök hivatalos találkozón fogadta Jen Hszüe-tung professzort. A találkozón a kínai–magyar kapcsolatok, a jelenlegi gazdasági, pénzügyi és geopolitikai folyamatok, valamint az új világrend kialakulása voltak a fő témák. Matolcsy kiemelte Magyarország pénzügyi és intellektuális csomópont szerepét Európa és Ázsia között, és megvitatták a lehetséges együttműködési lehetőségeket. Yan Xuetong méltatta az MNB szerepvállalását a magyar–kínai kapcsolatok fejlődésében.