Új stratégia az orosz katonai erősítésre
Oroszország a további mozgósítás helyett szerződéses katonák toborzásával kívánja pótolni az ukrajnai harcokban elszenvedett veszteségeit, kerülve ezzel a korábbi mozgósítás során tapasztalt tömeges menekülést.
A Bloomberg információi szerint a Kreml elkerülni kívánja a 2022 őszi részleges mozgósítás során kialakult helyzetet, amikor is százezrek hagyták el az országot. Havi 30 ezer új szerződéses katona bevonásával évente 300 ezer fővel bővíthető a harcoló alakulatok létszáma, ami elegendőnek tűnik a veszteségek kompenzálására. Ez azonban korlátokat is szab a toborzás gyorsaságához képest, amennyiben egyszerre nagyobb létszámú katonákat kellene mozgósítani.
Az orosz erők jelenleg előrenyomulnak a keleti fronton, miközben Ukrajna lőszer- és emberhiánnyal küzd, részben a nyugati segítségnyújtás késedelme miatt. Ennek ellenére Oroszország számára nem tűnik reális célkitűzésnek olyan nagyvárosok elfoglalása, mint Harkiv, Zaporizzsja vagy Odessza, és a Donyeck megyei Kramatorszk, valamint Szlovjanszk bevétele is valószínűtlen az idei évben.
A szerződéses katonákra fordított összegek jelentősek: a régiós kifizetések idén 40%-kal, mintegy 470 ezer rubelre (több mint 1 800 000 forintra) emelkedtek havonta, amely az alap 195 ezer rubel feletti összeg.
A sorkatonák bevetése is szóba kerül a harcokban, amit négy hónap szolgálat után engedélyeznek. A hadsereg azonban inkább szerződést igyekszik kötni velük, amire egy tavalyi törvénymódosításnak köszönhetően már a szolgálat első napjától lehetőség nyílik. Civil szervezetek szerint a hadsereg pszichológiai és fizikai nyomást is alkalmaz a sorkatonák szerződéskötésre bírására; egy esetben egy kiskatonát több napig élelem nélkül tartottak egy gödörben, hogy aláírja a szerződést.
A jelenlegi orosz katonai stratégia és toborzási módszerek megfelelőnek tűnnek a szakértők szerint, bár a házasságkötések számának csökkenése és a demográfiai problémák aggodalomra adnak okot. Oroszországban tavaly 10 százalékkal csökkent a házasságkötések száma, ami részben a mozgósítás és az országból való tömeges elvándorlás következménye lehet. Vlagyimir Putyin elnök arra buzdította az orosz nőket, hogy szüljenek több gyermeket, de a házasságkötések számának csökkenése azt mutatja, hogy ez a politika nem hozta meg a várt eredményeket. A Rosstat állami statisztikai hivatal adatai szerint 2023-ban mintegy 950 ezer házasságot jegyeztek be, szemben az előző évi 1,05 millióval. A házasságkötések számának legnagyobb visszaesését azokban a régiókban regisztrálták, amelyeket a védelmi minisztérium a legsikeresebbnek nevezett a szerződéses katonák toborzásában. Az alacsony születésszám és a csökkenő bevándorlás miatt Oroszország lakossága a következő két évtizedben a jelenlegi 146 millióról 130 millió körülire csökkenhet.
Carsten Breuer német altábornagy szerint Oroszország 5–8 éven belül katonailag készen fog állni arra, hogy NATO-országokat támadjon meg, ha akar. Elemzése szerint addigra Oroszország olyan mértékben újjáalakítja saját erőit, hogy egy NATO-országok elleni támadás lehetségessé válik. Breuer hangsúlyozta, hogy nem azt mondja, hogy meg fog történni, hanem hogy lehetségessé válik. Vlagyimir Putyin orosz elnök néhány hete kijelentette, hogy nem áll szándékában NATO-országokat megtámadni. Jelenleg hat NATO-tagállam osztozik Oroszországgal közös határon: Norvégia, Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország (utóbbi kettő a kalinyingrádi exklávéval). Az altábornagy szerint Oroszország rengeteg hadianyagot állít elő, és nem juttat mindent az ukrajnai frontra, ezért 2029-re készen kell állnunk a fenyegetésre.
