A magyar családtámogatási rendszer és a demográfiai kihívások
Bár Magyarország jelentős adókedvezményeket biztosít a gyermeket vállaló családok számára, az MNB versenyképességi jelentése szerint további társadalompolitikai lépésekre van szükség a gyermekvállalás ösztönzésére, a részmunkaidős foglalkoztatás növelésére és a meddő párok támogatására.
Magyarország a családtámogatásokra fordított kiadások tekintetében nemzetközi összevetésben is magas helyen áll, a GDP 3,1 százalékát költötte erre a célra 2019-ben, ami az OECD-tag európai uniós országok között a kilencedik legmagasabb érték. A családtámogatási kiadásokon belül a pénzbeli támogatások a GDP 1,4 százalékát, a természetbeni juttatások 1 százalékát, míg az adókedvezmények 0,7 százalékát tették ki.
Az MNB kiemelte, hogy Magyarország az adókedvezmények terén kiemelkedően magasabb szintet képvisel az uniós átlaghoz képest. Varga Judit volt igazságügyi miniszter szerint 2021-ben a GDP 6 százalékát, mintegy 3500 milliárd forintot fordítottunk családtámogatásra. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint azonban a GDP arányos családtámogatási kiadások 2010 óta csökkentek.
Az MNB szerint a demográfiai folyamatok és a munkaerőpiac kihívásai miatt szükség van egy "hurrikánszerű fordulatra" a társadalompolitikában. A Családbarát programok terén Magyarország 2023-ban a 16. helyezést érte el az uniós tagállamok között, ami enyhén alacsonyabb az uniós és a régiós átlagnál.
A humán reprodukció terén Magyarország lemaradásban van, a mesterséges megtermékenyítési ciklusok száma százezer szülőképes nőre vetítve csak fele az uniós átlagnak. Vesztergom Dóra, a Humánreprodukciós Igazgatóság igazgatója szerint a lombikbaba születések száma 2028-ra megduplázható lenne, ha biztosítanák az ivarsejt donáció lehetőségét és a petesejt lefagyasztását a 30 éves nők számára.
A részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka elterjedése segíthetne a szülők munkaerőpiaci visszatérésében. Magyarországon 2022-ben a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya csak 6 százalék volt a 15–64 éves nők körében, ami elmarad az uniós és az északi országok átlagától.
