A világ első szén-dioxidot megkötő falai és Japán földrengésbiztos építészete

Japánban épült meg a világ első olyan háza, amelynek falai képesek a szén-dioxid megkötésére, ezáltal jelentősen csökkentve az építőipar környezeti lábnyomát, miközben az ország földrengésbiztos építészeti megoldásaira is nagy szükség van.

Nagano prefektúrában, Karuizava városában, amely egy népszerű hegyi üdülőhely Japánban, valósult meg az a projekt, ahol a Nendo vállalat által tervezett ház betonelemei a szén-dioxidot képesek tárolni. A CO2-SUICOM nevű anyagot használták fel az építkezés során, amely egy környezetbarát beton, és a gyártás során kevesebb szén-dioxid keletkezik, mivel a cement egy részét ipari melléktermékekkel helyettesítették.

A világ cement- és betongyártása jelentős mértékben hozzájárul a globális szén-dioxid-kibocsátáshoz, körülbelül 8 százalékkal. Japánban a cementipar a teljes kibocsátás 1,2 százalékáért felelős. A Nendo által tervezett betonelemek nem csak esztétikailag mutatnak jól, hanem funkcionálisan is szűrőként működnek.

A ház falai összesen 110 méter hosszan húzódnak az út mentén, és az építéshez összesen 2050 blokkot használtak fel. Az elemeket úgy helyezték el, hogy azok korlátozzák a belátást, miközben a falak magassága egyenként 3 méter. A CO2-SUICOM anyag szilárdsága megegyezik a hagyományos betonéval, és a formázás után szén-dioxidot fecskendeznek beléjük, ami lehetővé teszi a karbonsemlegesség elérését. A beton belsejében rögzülő szén-dioxid nem szabadul fel, így hozzájárulva a környezetvédelemhez.

Ez a fejlesztés különösen fontos lehet egy olyan társadalomban, mint Japán, ahol az elöregedő népesség és a társadalmi problémák, mint például az időskori szegénység és a magány, egyre nagyobb kihívást jelentenek. Japánban manapság több nyugdíjas követ el bagatell bűncselekményeket, mint tinédzser, és a börtönöknek ápolóközpontokká kell átalakulniuk, hogy megfeleljenek az idősödő bűnözők igényeinek. A kormányzat mintegy 400 ezer eurót fordít a büntetés-végrehajtási intézményekben további ápolószemélyzet alkalmazására, ami rávilágít arra, hogy a társadalmi problémák kezelése komplex megközelítést igényel. Az ilyen innovatív építőanyagok, mint a CO2-SUICOM, hozzájárulhatnak egy fenntarthatóbb és környezettudatosabb társadalom kialakításához, miközben a társadalmi problémákra is megoldásokat keresnek.

Japán a világ egyik legaktívabb szeizmikus térsége, ahol évente mintegy 1500 rengés éri a szigetcsoportot. Ezek túlnyomó többsége enyhe, de a nagyobb rengések is általában kevés kárt okoznak, köszönhetően a szigorú építési irányelveknek. Az egyik legnagyobb földrengés az országban 2011 márciusában történt az északkeleti partnál, amelynek következtében mintegy 18 500 ember halt meg vagy tűnt el. A katasztrófa három reaktor leolvadását is okozta a fukusimai atomerőműben, ami Csernobil óta a legsúlyosabb nukleáris baleset.

A legutóbbi, 6,3-as erősségű földrengés, amely Japán délnyugati részénél történt, nem okozott jelentős károkat, és a térségben található Ikata atomerőműben sem észleltek rendellenességet. A japán nukleáris szabályozó hatóság megerősítette, hogy az erőmű a szokásos módon működik, és nem volt cunami-riasztás vagy rendellenesség egyik erőműnél sem. A hatóságok folyamatosan vizsgálják, milyen egyéb károk keletkezhettek, és felszólították a lakosságot, hogy legyenek éberek az utórengésekkel kapcsolatban. A szigorúbb építési irányelvek ellenére sok építmény, különösen a nagyobb városokon kívül, régi és sérülékeny, ami a január elsején bekövetkezett 7,5-es erősségű földrengés során több mint 240 ember halálát okozta. Április 3-án egy 7,4-es erősségű földrengés sújtotta Tajvant, amely 16 ember halálát okozta és több mint 1100 ember sérült meg, de a szigorú építési szabályok és a széles körű katasztrófavédelmi készültség révén sikerült elkerülni egy nagyobb katasztrófát.