Az Európai Unió mesterséges intelligencia szabályozása

Az Európai Parlament március közepén megszavazta a mesterséges intelligencia-szabályozást, amely a világ első átfogó ilyen jellegű rendelete lehet, és várhatóan májusban lép életbe. A szabályozás célja a társadalmi és gazdasági kockázatok csökkentése, valamint a mesterséges intelligencia fejlesztésének és felhasználásának korlátozása. Az uniós szabályozás globális hatása is jelentős lehet, hiszen az EU korábbi technológiai sztenderdjei gyakran váltak nemzetközi normákká, ezzel növelve Brüsszel befolyását a világgazdaságban.

Az új szabályozás többek között tiltja a mesterséges intelligencia bizonyos felhasználásait, korlátok közé szorítja egyes fejlesztési irányokat, előírja a gépi rendszerek által előállított tartalom és az MI-vel való interakció világos jelölését, és nagyobb átláthatóságot követel a fejlesztőktől.

Azonban a jogvédők és az üzleti szféra egyaránt bírálják a szabályozást. Az Amnesty International szerint a rendelet az üzleti és rendvédelmi szektor érdekeit helyezi előtérbe az emberi jogokkal szemben, míg az üzleti szféra szerint a szabályozás túlzott terheket ró az európai vállalatokra, és hátrányba hozza őket a globális piacon.

A szabályozásnak lehetnek nemzetközi következményei is, hiszen az EU korábban képes volt globális hatást elérni szabályozásaival. A GDPR példája mutatja, hogy az uniós előírásokat idővel globális szinten is alkalmazni kezdték a vállalatok. Az MI-törvény esetében is felmerült, hogy az uniós szabályok az amerikai törvényhozóknak is irányadók lehetnek, így globális jelentőséget kaphatnak.

Kína már az EU előtt kezdte szabályozni a mesterséges intelligencia területét, amely bizonyos szempontból szigorúbb, más szempontból pedig engedékenyebb az uniós szabályozásnál. Kína az állam aktív szerepvállalásával támogatja a technológiai fejlődést, és exportálja is saját szabályozási filozófiáját, különösen a fejlődő világ felé.

Az Egyesült Államokban is zajlanak a mesterséges intelligencia szabályozásával kapcsolatos viták. Az EU és az USA közötti technológiai párbeszéd a kereskedelmi és technológiai tanács keretében folyik, de a két fél eltérő filozófiát követ a szabályozás terén. Az amerikai kormány szabadabb megközelítést alkalmaz, míg az EU a kockázatok minimalizálására és a felhasználók védelmére törekszik.

Az EU és az Egyesült Államok közötti technológiai szabályozói kérdésekben továbbra is fennállnak nézeteltérések, például a digitális szolgáltatási adók vagy a nagy amerikai techcégek elleni bírságok kapcsán. Ezek a feszültségek azonban még növekedhetnek, ha az amerikai politikai helyzet változik.