Oroszország az 5G-kapcsolat felé lép az űrben
Az orosz Brjuro 1440 cég sikeresen indított három alacsony pályán keringő kommunikációs műholdat, amelyek az orosz űripar történetében először használnak 5G-kapcsolatot.
Az orosz digitalizációs minisztérium bejelentése szerint ezek az eszközök az elsők, amelyek 5G-kapcsolatot használnak Oroszországban. A Brjuro 1440 vállalat által felbocsátott műholdak a Rasszvet-2 misszió keretében kerültek az űrbe, és a fejlesztésük mintegy 14 hónapot vett igénybe. A mostani küldetés a cég második kutatási missziója volt, az elsőt tavaly júniusban indították, amelyet Moszkva totális sikerként értékelt.
A digitalizációs minisztérium szerint a műholdak tesztelése több hónapig fog tartani. A tesztek eredményeképpen egy szélessávú műholdas szolgáltatás jön létre, amely várhatóan 2027-től képes lesz gyors internettel lefedni egész Oroszországot.
Az 5G technológia terén Oroszország jelentős lemaradásban van több más országhoz képest, köztük az Egyesült Államokhoz és Kínához, amelyek a modern kommunikációs eszközök terén is versenyt folytatnak. Az aktuális műholdindítással Oroszország igyekszik ezt a lemaradást csökkenteni.
Eközben Ukrajnában, ahol az orosz agresszió miatt folyamatosan zajlanak a harcok, Volodimir Zelenszkij elnök a Reutersnek adott interjúban kritizálta a nyugati szövetségeseket a katonai támogatások késlekedése miatt. Zelenszkij szerint Ukrajnának sürgősen szüksége van több repülőgépre, például az amerikai gyártmányú F-16-os vadászgépekre, hogy ellenállást tudjon tanúsítani az égen, ahol az oroszok háromszáz harci repülőt vetnek be. Az ukrán elnök szerint a nyugati támogatás ütemezése körülbelül egy évet késik, ami jelentős késedelmet okoz az ország számára a harctéren.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna sosem használt nyugati fegyvereket orosz területen, és továbbra is tárgyalnak partnereikkel annak érdekében, hogy hatékonyabban tudják felhasználni a rendelkezésre álló fegyvereket. Az ukrán elnök a Reutersnek adott interjúban azt is elmondta, hogy Kijev tárgyalásokat folytat nemzetközi partnereivel arról, hogy fegyvereikkel csapást mérjenek az orosz haditechnikai eszközökre a határon és az orosz területen belül is. Zelenszkij kifejezetten sérelemnek élte meg, hogy egy éves késéssel hozzák meg az ilyen jellegű döntéseket, és úgy véli, hogy a szövetségesei közvetlenebb módon is segíthetnének, például megsemmisíthetnének Ukrajna területe felett orosz rakétákat bizonyos körülmények között.
Az ukrán elnök a közelgő békekonferenciával kapcsolatban is beszélt, ahol Moszkvát vádolta a részvétel elutasításával, mondván, hogy Oroszország mindent blokkol, megzavar és szabotál. Az amerikai politikai helyzettel és a közelgő választásokkal kapcsolatban Zelenszkij elmondta, hogy nem lát „maximális kockázatot” a novemberi választásokon bekövetkező esetleges kormányváltásból, annak ellenére, hogy a republikánus elnökjelölt, Donald Trump az Ukrajnának nyújtott segítség ügyében szkeptikus.
Bendarzsevszkij Anton külpolitikai- és biztonságpolitikai szakértő szerint az ukrán elnök kijelentései egyfajta stratégiai bizonytalanság részei, és egyáltalán nem tartja reálisnak, hogy a NATO gépei közvetlenül beavatkozzanak az orosz-ukrán konfliktusba. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója szerint Ukrajna számára előnyös lenne, ha a Nyugatot is belerángatnák a háborúba, de nem látja ennek realitását. Emlékeztetett arra, hogy a Nyugat nehezen adott jóváhagyást arra, hogy az általuk átadott katonai eszközökkel az ukránok csapást mérjenek orosz területekkel szemben, és egyedül Nagy-Britannia adott ilyen engedélyt Kijevnek.