Az építőiparban a rossz megoldások anyagi károkat okoznak

Magyarországon az építészeti tervezés terén még mindig elterjedt az a szemlélet, hogy az esztétikai és műszaki szempontokat egy kézben kell tartani, azonban a fejlettebb építéstechnológiával rendelkező országokban ez a gyakorlat már nem használatos.

Az építőipari termékek és innovatív anyagok, módszerek megjelenése folyamatos önképzést igényel az építészektől, akik így nem feltétlenül képesek számon tartani az új technológiákat. Magyarországon azonban egyre több beruházó és építésziroda ismeri fel az új módszer előnyeit, és a tervezési folyamat során szétválasztják a dizájn és a műszaki építészetet. Dudinszky Orsolya, a Dudinszky tervezőiroda ügyvezetője szerint a generáltervező összefogja a projektben részt vevő 15-20 szakág munkáját, és hangsúlyozza, hogy a tervezési szakaszban a hosszú és költséges jogi procedúrákat és garanciális ügyintézést minimalizálni kell. A magas színvonalú tervdokumentáció és kivitelezés érdekében azonban konstruktőr építészekre van szükség a generáltervezői pozícióban. Dudinszky hozzátette, hogy az építőiparban a hibás anyaghasználat akár több százmilliós károkat is okozhat, és erkölcsi, valamint emberi életben mérhető károk is előfordulhatnak.

Az építész tervezés három legfontosabb mérföldköve a vázlatterv, az engedélyezési terv és a kiviteli terv. A vázlatterv egy álom megjelenítése, az engedélyezési terv formába önti az esztétikát és a hatóságokhoz kerül, míg a kiviteli terv a megvalósítás részleteiről szól. Dudinszky Orsolya szerint Magyarországon a kiviteli tervdokumentációk gyakran gyenge minőségűek, ami lassú és pontatlan költségtervezést, valamint építést eredményez. Ha azonban a kiviteli tervet épületszerkezeti tudással rendelkező szakemberek készítik, akkor a tervezési idő csökken, és az építésnél jelentős költségcsökkenés érhető el.

Optimális, ha a konstruktőr már az engedélyeztetési szakaszban is aktívan részt vesz a tervfejlődésben, és a kiviteli tervet precíz műszaki formába önti. A beruházók azonban gyakran nem végeznek számításokat a korszerűbb metódusok alkalmazásának előnyeiről. Dudinszky Orsolya szerint Magyarországon gyakran a garanciális ügyintézés és annak költségeivel terveznek, ami a teljes büdzsé 10-15 százalékát is elérheti. A jogi bonyodalmak további pénzügyi veszteséget jelenthetnek, ezért a szakember szemléletváltást tart szükségesnek a szakmában, és a konstruktőri gondolkodás kialakítására kellene nagyobb hangsúlyt fektetni az építészek képzésénél.