Európa jövője: Kulcsfontosságú változások az egységes piacon

Enrico Letta egykori olasz kormányfő jelentése szerint az Európai Uniónak mélyebb gazdasági integrációra és új hozzáállásra van szüksége az egységes piachoz, ha tartani akarja a lépést az Egyesült Államokkal, Kínával és egyéb feltörekvő gazdasági hatalmakkal, mint India.

Április 17-én Enrico Letta, az uniós egységes piac állapotáról és lehetséges jövőbeni fejlődéséről jelentést készítő egykori olasz miniszterelnök, és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közös sajtótájékoztatót tartottak, ahol Letta jelentésének főbb pontjait ismertették. Michel elnök kiemelte, hogy az EU-nak szembe kell néznie a digitalizáció, a haderőfejlesztés és a demográfiai válság kihívásaival, és ezekben az egységes piac jelentős segítséget nyújthat.

Michel szerint az egységes piac fejlesztésének három kulcspillére az energiapiac, a telekommunikáció és a pénzügyi piacok, és ezekben az integráció irányába kell elmozdulni. Az EU-csúcson öt témában kellene megegyezniük a tagállamoknak, többek között a tőkepiaci unió, az állami támogatások kérdése, az Európai Beruházási Bank működése, a közös uniós hitelfelvételek és a tagállamok hozzájárulása az EU működéséhez kapcsolódóan. Az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a tagállamok közötti egyetértés hiánya miatt fontos a holisztikus vita, és reményét fejezte ki, hogy sikerül megállapodni az egységes piac jövőjét illetően.

Az egységes piac új dimenziója: az ötödik szabadság

Enrico Letta a jelentés elkészítése során több mint ezer beszélgetés alapján, alulról felfelé haladó módszert alkalmazva jutott el a következtetésekig. Letta szerint az egységes piac fejlesztéséhez hozzáadandó ötödik szabadság a kutatás, fejlesztés és az innováció szabadsága kellene, hogy legyen, amely a huszonegyedik század kihívásaira reflektálna.

A kis- és középvállalkozásokra kitérve Letta hangsúlyozta, hogy az egységes piacot jelenleg a nagyvállalatok tudják kihasználni, miközben az EU-gazdaság jelentős részét a kkv-k teszik ki, ezért fontos az integráció és a fragmentáció csökkentése. Letta szerint az EU-nak versenyképes ipari stratégiát kellene létrehoznia, amely vonzóbbá teheti az Uniót a befektetők számára.

Infrastrukturális kihívások és a nagysebességű vasút

Letta a 27 tagállam meglátogatása során tapasztalt nehézségekre is kitért, kiemelve, hogy jelenleg lehetetlen két tagállam fővárosa között nagysebességű vonattal közlekedni, ami változtatást igényel. A fővárosok közötti nagysebességű vasúti összeköttetések hiánya jelentős infrastrukturális akadályt jelent az integráció szempontjából.

Várható viták az EU-csúcson

A rendkívüli EU-csúcson a tagállamok állam- és kormányfői Letta-jelentését is megvitatják, és az egységes piac jelenéről és lehetséges jövőjéről tárgyalnak. A jelentéssel és az egységes piaccal kapcsolatos kemény viták várhatóak, mivel egyes tagállamok attól tartanak, hogy a gazdasági integráció politikai integrációt is vonhat maga után. A közel-keleti helyzet miatt a csúcson több külpolitikai kérdést is meg kell vitatniuk a vezetőknek.

Az Európai Unió az egységes piac teljes reformjára készül, amely magában foglalja a tőkepiaci unió erősítését, az állami támogatások európai eszközzé alakítását, a szolgáltatási ágazat integrációjának felgyorsítását, az adóügyi széttagoltság kezelését, valamint az adókikerülés és adókijátszás elleni küzdelmet. A reformok célja, hogy az EU megerősítse az egységes piacot és növelje versenyképességét a globális színtéren.

Az Európai Bizottság még az év elején kérte fel a Jacques Delors Intézetet, hogy készítsen javaslatot az Európai Unió versenyképességének javítására, az egységes belső piac reformjára. A reformtervezet szerint az EU-nak új, egységes szabályrendszert kellene létrehoznia a vállalkozások adóalapjának meghatározására, differenciált keretekkel a nagy vállalatcsoportok és a kkv-k számára. Emellett a határokon átnyúló beruházások adózási akadályait is fel kell számolni az egységesebb adózási környezet biztosítása érdekében.

Bár Brüsszelben sokan optimisták, hogy a teljes reformcsomagot átültethetik 2027 végéig az uniós jogba, várhatóan a 150 oldalas tervezetről végeláthatatlan viták indulnak. A pesszimistább – magukat reálistának nevező – uniós tisztviselők szerint az adórendszer átalakításával, a fokozott tőkepiaci unióval kapcsolatos tervek miatt kicsi az esély, hogy a 2028-ban induló következő hétéves költségvetési ciklus elejéig minden tervnél megtalálják a kompromisszumot.

: (Forrás: article-1) : (Forrás: article-2)