Magyarország zöld gazdasági helyzete

Az MNB versenyképességi jelentése alapján Magyarország több területen is elmarad a zöld gazdaság és a fenntarthatóság terén az uniós átlagtól. A zöld és körforgásos gazdasági átállás nélkülözhetetlen a fenntartható fejlődéshez, azonban hazánkban még jelentős erőfeszítésekre van szükség ezen a téren.

Magyarország a zöld gazdaság területén 43,8 ponttal az uniós országok között a 16. helyen áll, ami jobb a visegrádi országok átlagánál, de elmarad az EU és az északi országok átlagától. Az elmúlt évben a pontszámunk 3,9 ponttal csökkent, amit főként az öntözésre alkalmas területek csökkenése és a környezetvédelmi adóbevételek visszaesése okozott.

A légszennyezettség terén Magyarország a kilencedik legmagasabb értéket produkálja az EU-ban, annak ellenére, hogy az üvegházhatású gázok nettó kibocsátása jelentősen, 32 százalékkal csökkent az elmúlt évtizedekben. Az Európai Unió célkitűzése, hogy 2030-ig az 1990-es értékhez képest legalább 55 százalékkal csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátását, ami további intézkedéseket igényel.

Az erdős területek mennyisége Magyarországon különösen alacsony, mindössze a teljes terület 22,5 százalékát teszi ki, ami jelentősen elmarad az uniós átlagtól és az északi országoktól. Az erdők fontos szerepet játszanak az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésében, ezért az erdős területek arányának növelése kiemelt jelentőségű lenne.

A GDP-arányos környezetvédelmi kiadások terén is elmaradunk, 2020-ban ezek a kiadások a GDP 1,6 százalékát tették ki, ami alacsonyabb az uniós és a visegrádi átlagnál. A környezetvédelmi kiadások terén Belgium, Románia, Lengyelország és Csehország is magasabb mutatókkal rendelkezik.

Ugyanakkor Magyarország az élvonalban van a zöld államkötvények terén, ahol az állomány az összes kibocsátott állampapír arányában elérte a 3,5 százalékot. A pénzügyi piacok zöldülése és a kormányzat, valamint az MNB fenntarthatóság iránti elkötelezettsége a zöld államkötvények további bővülését vetíti előre.