Kína gazdasági növekedése és a nemzetközi aggodalmak

Bevált a távol-keleti recept: a súlyos ingatlanválság és a fogyasztáscsökkenés ellenére idén várakozáson felül teljesít a gazdaság Kínában, ez viszont aggodalommal tölti el a többi országot, mert munkahelyeket veszélyeztet a világpiacot elárasztó tömegáruk dömpingje.

A kínai gazdaság az első negyedévben a vártnál nagyobb növekedést produkált, ami azt jelenti, hogy a távol-keleti óriás válságkezelő receptje beválni látszik a súlyos ingatlanpiaci visszaesés és a csökkenő belső fogyasztás ellenére. A friss jelentések szerint már lényegében hasít a világ második legnagyobb gazdasága, köszönhetően annak, hogy a kínaiak nagy tétre fogadtak a feldolgozóiparban: jelentős beruházásokat eszközöltek a gyártási szektorban és rengeteg új üzemet építettek, amely elősegíti a napelemek, az elektromos autók és egyéb termékek értékesítését világszerte.

A Kínai Statisztikai Hivatal kedden közölte, hogy az előző negyedévhez képest március végéig 1,6 százalékkal bővült az ország gazdasága, amely a tavalyi 5,2 százalékos növekedés után idén eddig éves szinten 6,6 százalékon robog.

A növekedés ösztönzése érdekében alkalmazott kínai taktika alaposan elbizonytalanítja a tengerentúli és az európai piacokat, köztük az EU legnagyobb gazdaságát, Németországot is. Az aggodalom egyre nagyobb amiatt, hogy a távoli piacokra irányuló, kínai szállítmányok áradata aláássa az egyes nemzetek feldolgozóiparát, ez pedig tömeges elbocsátásokhoz vezethet.

Sheng Laiyun, a statisztikai hivatal igazgatóhelyettese szerint Kína jól indult 2024-ben, bár a stabil növekedés alapja még nem szilárd. A hazai kiskereskedelem például még csak szerényen nőtt tavalyhoz képest, pedig az országnak erőteljes fogyasztói kiadásokra van szüksége ahhoz, hogy csökkentse a tartósan magas munkanélküliséget a fiatalok körében, és segítse a belső piacot megbirkózni a magas adósságszinttel.

A kínai kormány a fogyasztást úgy igyekezett ösztönözni az elmúlt hónapokban, hogy utcai fesztiválokat rendeztek a családok költekezési kedvének növelésére. Eredményképpen februárban, a kínai holdújév kezdetén már megugrottak a belföldi turizmusra fordított kiadások és a jegyeladások, amely így már meghaladta a járvány előtti szinteket, miközben az okostelefonok eladásai is nőttek.

Az ingatlanárak továbbra is mélyrepülésben vannak, az új beruházások száma pedig közel 10 százalékkal csökkent tavalyhoz képest és zuhannak a lakásépítés alapanyagainak árai is – holott évekig az acél, az üveg és az egyéb anyagok gyártása volt a növekedés legnagyobb motorja Kínában.

Kína 2024-re körülbelül 5 százalékos növekedési célt tűzött ki, amit korábban sok közgazdász túl ambiciózusnak tartott, bár az új adatok szerint frissíteni kénytelenek előrejelzéseiket, mivel a kibocsátás az első negyedévben máris 5,3 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos időszakát.

A gyári beruházások rohamos ütemben, 9,9 százalékkal nőttek, ami megdobta az év eleji exportmérleget. A kivitel értéke dollárban számolva januárban és februárban 7 százalékkal, míg kínai valutában mérve 10 százalékkal bővült, ám az export tényleges hozzájárulása az ország gazdaságához lényegesen nagyobb volt a csökkenő árak miatt – mennyiségben 20 százalékkal több kínai áru került a külföldi piacokra az év elején.

Az állami támogatásokkal megtámasztott gyáripar egyre automatizáltabb és továbbra is magas hőfokozaton termeli a világpiacon olcsónak számító tömegtermékeket, ami az Egyesült Államokban és az EU-ban is ellenérzéseket kelt.

Janet L. Yellen, az USA pénzügyminisztere a hónap elején kínai tisztviselőkkel tartott legfelsőbb szintű találkozókon már figyelmeztetett: a piacok exporttal való elárasztása megzavarja az ellátási láncokat, és veszélyezteti az iparágakat és a munkahelyeket. Olaf Scholz német kancellár is hasonló aggodalmának adott hangot kínai látogatása során, bár óva intett az európai protekcionizmustól. Scholz hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi versenynek fairnek kell lennie, és hogy Németország nem akar protekcionizmust, hanem versenyképes piacot, ahol magabiztosan vesz részt.

Scholz kancellár Pekingben tartott látogatása során kijelentette, hogy "hasonló és egyenlő versenyfeltételeket akarunk Kínában a német cégek számára". A kínai–német kapcsolatok fontosságát hangsúlyozva, Hszi Csin-ping elnök és Scholz egyetértettek abban, hogy folytatni kívánják az együttműködést a világgazdaság második és harmadik nagyhatalma között. A német kancellár TikTok profil létrehozásával is jelezte, hogy Németország kész független úton járni az USA-val szemben, ahol a népszerű kínai platform betiltásának határán áll nemzetbiztonsági okokból.

A kínaiak fenyegetőztek azzal, hogy amennyiben az Európai Unió diszkriminálja a kínai cégeket, akkor nem késlekednek a hasonló válaszlépéssel. A Pekingben működő német kereskedelmi kamara elnöke, Maximilian Butek szerint, ha az EU keményen lépne fel Kínával szemben, az katasztrofális következményekkel járna a német vállalatok számára.

A kínai–német gazdasági kapcsolatok továbbra is szorosak, a Volkswagen például nemrég 2,5 milliárd eurós új beruházást jelentett be Kínában. A két ország közötti együttműködés fontosságát jelzi, hogy Angela Merkel, Scholz elődje minden évben legalább egyszer ellátogatott Kínába.

A kínai dömping vizsgálatát a kínaiak határozottan elutasítják, Vu Ken berlini nagykövet szerint a kínai elektromos autók nem az állami támogatások miatt kelendőek, hanem a műszaki újítások és a kedvező ár-érték arány miatt. A német cégek jelenléte Kínában is azt mutatja, hogy a Volkswagen például jóval kevesebbet fizet egy kínai munkásnak vagy mérnöknek, mint Németországban.

A kínai–német csúcstalálkozó után maradtak kérdőjelek, és hogy valójában miről is tárgyalt Scholz kancellár Hszi Csinping elnökkel és Li Csiang miniszterelnökkel, az nem derült ki. A Deutsche Welle-nek a kancellár csak annyit mondott, hogy "jók voltak a tárgyalások Pekingben" .