Európa villanyautózási törekvései kudarcot vallhattak

Teljes kudarcnak bizonyulhatott Európában az a törekvés, hogy a villanyautók elterjesztésével csökkentsék a közlekedés széndioxid-kibocsátását, amit a személygépkocsik számának növekedése is alátámaszt.

Az Európai Unióban 2013-ban 221,694 millió személygépkocsi volt forgalomban, míg ez a szám 2022-re 252,605 millióra nőtt, ami 30,911 millióval több autót jelent. Ezzel szemben a villanyautók száma csupán 3,056 millióval emelkedett ugyanebben az időszakban. 2023-ban az eladott új autók közül mindössze 1,5 millió volt elektromos, ami az összes eladott autó 14,6 százalékát teszi ki. Norvégiában, amelyet gyakran emlegetnek a villanyautók elterjesztésének mintaországaként, a belső égésű motorral hajtott autók száma nem csökkent, annak ellenére, hogy az autók összes száma 2010-ben 2,308 millióról 2022-re 3,105 millióra nőtt.

A norvégok panaszkodnak, hogy a városok életminőségét rontja a hatalmas autóforgalom és a parkoló autók, és úgy vélik, hogy jobb lett volna többet befektetni a tömegközlekedésbe, valamint ösztönözni a kerékpározást és a gyaloglást. Az elektromos autókra nyújtott támogatások társadalmi egyenlőtlenségeket is növeltek, mivel főként a tehetősebb rétegek profitáltak belőlük.

Magyarországon a helyzet hasonló: 2010-ben mindössze 80 villanyautó volt, 2023-ra ez a szám 41 ezerre emelkedett, miközben a személygépkocsik száma 3 millióról 4,2 millióra nőtt. Az állami támogatások ellenére sem sikerült visszaszorítani a belső égésű motorral hajtott autók használatát.

A változáshoz szükséges lenne a fosszilis üzemanyagok támogatásának megszüntetése. Az Európai Bizottság tanulmánya szerint a közúti közlekedés használói nem fedezik a közlekedés valódi költségeit, amelyek közé tartoznak a környezeti és egészségi károk is. Néhány országban már történtek lépések a külső költségek beépítésére, de ezek nem elégségesek. A városok a parkolási díjak emelésével és a dugódíj bevezetésével járulhatnának hozzá a helyzet javításához.