Az antibiotikumok jövője: Pál Csaba akadémikus aggódik
Pál Csaba, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója és csapata az új antibiotikumok hatékonyságát vizsgálja a baktériumok ellenálló képességével szemben, és a helyzetet aggasztónak találják.
A gyógyszergyártók új típusú antibiotikumai nem bizonyulnak mindig hatékonynak a baktériumok ellenálló képességével szemben, ami globális problémát jelent. Pál Csaba szerint sok gyógyszercég – különösen a tőkeerős vállalatok – kivonultak a piacról, ami súlyosbítja a helyzetet. Fontos lenne előrejelezni, hogy lesznek-e hosszú távon hatásos antibiotikumok.
Az Európai Kutatási Tanács (ERC) által támogatott friss pályázat keretében a kutatók különböző cégek új antibiotikumait vizsgálják, amelyek még kísérleti fázisban vannak. A cél, hogy megértsék, kialakul-e ellenálló képesség ezekkel szemben, és ha igen, milyen mechanizmusok által.
A vizsgálatok során a kórokozók érzékenységét mérik az új antibiotikumokra, és kémcsőben tesztelik a baktériumok osztódási képességét az antibiotikum jelenlétében. A kutatások során darwini evolúció zajlik a kémcsőben, ahol a rezisztens mutációkat kifejlesztő baktériumok szaporodnak. Pál Csaba szerint a baktériumok alkalmazkodókészsége hihetetlen, és sok esetben gyorsan kialakul a rezisztencia.
A kutatások előzetes eredményei szerint egyes új antibiotikumok hosszú távon nemcsak hatástalanok lehetnek, hanem veszélyessé is válhatnak, mivel olyan baktériumokat hoznak létre, amelyek rezisztensek és fertőzőképesebbek is. Pál Csaba szerint a gyógyszerfejlesztők nem tudnak ezekről a veszélyekről, és a szegedi intézet speciális tudást halmozott fel az antibiotikumokkal kapcsolatban.
A kutatók azon dolgoznak, hogy megtalálják azokat az általános elveket, amelyek segítségével egy antibiotikum hatékony lehet. Pál Csaba szerint az antibiotikum-fejlesztés rendkívül nehéz, és a legtöbb antibiotikum egyetlen célpontot támad, amit a baktériumok könnyen kijátszhatnak. Ezért javasolja, hogy olyan antibiotikumokat fejlesszenek, amelyek legalább két célponton támadnak.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a laboratóriumi körülmények között kialakult rezisztencia gyorsan megjelenik, és a laborban kialakult mutációk jelentős részét már megtalálták a klinikai izolátumokban is. Pál Csaba szerint fontos lenne, hogy az antibiotikum-fejlesztés korai fázisában alkalmazzák az általuk kidolgozott eljárásokat, hogy a molekula rezisztenciabiztos legyen.
Az antibiotikum-rezisztencia nem csak a meggondolatlan orvosi gyakorlat miatt alakult ki. A kozmetikumokban lévő antibakteriális szerek és a nehézfém-szennyezés is hozzájárulhatnak a multidrogrezisztens baktériumok kialakulásához. Pál Csaba szerint ezek a tényezők is óriási veszélyforrások, és az állattenyésztésben használt antibiotikumok is elősegíthetik a rezisztens kórokozók elterjedését.
