Amerika és Ukrajna közötti feszültség a katonai stratégia miatt
Az Egyesült Államok és Ukrajna közötti kapcsolatok feszültségeket mutatnak, miután Kijev figyelmen kívül hagyta Washington kérését, hogy ne támadja az orosz olajfinomítókat. Kamala Harris amerikai alelnök személyesen kérte meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a támadások befejezésére egy februári müncheni biztonsági konferencián, de az ukrán vezetés nem vette figyelembe a kérést.
Az ukrán kormány a támadásokat az orosz olajfinomítók ellen a közelmúlt egyik legnagyobb katonai sikerének tartja, míg az Egyesült Államok aggodalmát fejezte ki a benzinárak nemzetközi szintű emelkedése és az agresszívabb orosz megtorlás lehetősége miatt. Joe Biden több vezetőt is Ukrajnába küldött, köztük Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadót, hogy megismételjék a kérést, de az ukrán haderő tovább folytatta az orosz olajfinomítók elleni támadásokat, április 2-án pedig Oroszország harmadik legnagyobb finomítóját is célba vették.
Amerikában azonban nem egyöntetű a vélemény: Tom Cotton szenátor és Austin Scott republikánus képviselő védelmezik Ukrajna stratégiáját, míg a Biden-kormányhoz közelállók szerint a magasabb energiaárak ronthatják Ukrajna támogatottságát Európában. Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerint a katonai csapásmérő képességek célba vétele lenne értelmesebb, míg Antony Blinken külügyminiszter kijelentette, hogy a Biden-kormány nem támogatja Oroszországon belüli célpontok támadását.
Ukrajna védekezése szerint Oroszország sem kíméli az ország civil és katonai infrastruktúráját, és a benzinárak emelkedését az OPEC+ kitermelés-csökkentése okozza, nem az orosz finomítók elleni támadások. Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere a helyzetért lényegében az Egyesült Államokat hibáztatta, hangsúlyozva, hogy Ukrajnának a saját érdekeit kell szem előtt tartania, és ameddig nincs amerikai támogatás, addig nincs is miről beszélni Washingtonnal. Az incidensek ráadásul egy kényes időszakban történtek, amikor Kijev arra vár, hogy a Kongresszus átengedje a régóta elakadt 60 milliárd dolláros segélycsomagot, amelynek nagyobb részét Ukrajna kapná, és az újraválasztásért küzdő Biden elnök számára rosszabbkor nem is jöhettek volna.
Oroszországnak sikerült gyorsan helyreállítania néhány kulcsfontosságú olajfinomítót, amelyeket ukrán drónok támadtak meg. A Reuters számításai szerint a teljes orosz primer olajfinomító kapacitás napi 90 500 tonnára (660 000 hordó/nap) csökkent a korábbi mintegy 123 800 tonna/nap (907 000 hordó/nap) kapacitásról. Az orosz nagy finomítók elleni sikeres támadásokról nem érkezett jelentés a Taneco üzem április 2-i támadása óta, és az oroszok gyorsan javítják finomítóikat, beleértve a Rosznyeft tulajdonában lévő Rjazan üzemet, valamint a Kuibisev és a Szizsrán finomítókat. Összességében azonban a különböző leállások és karbantartások miatt leállított orosz primer olajfinomító kapacitás összesített értéke áprilisban várhatóan 4,4 millió tonna lesz, szemben a márciusi 4,1 millió tonnával.
Az ukrajnai támadások enyhülése a világ legnagyobb energiafogyasztójának számító Egyesült Államok kritikáját követően következett be, ahol a november 5-i elnökválasztás előtt a magas üzemanyagárak kiemelt helyen szerepelnek a napirenden. Lloyd Austin védelmi miniszter a szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága előtt kifejtette, hogy a támadások árthatnak a globális energiapiacoknak, de hozzátette, hogy Ukrajnának jobb, ha olyan taktikai és műveleti célpontokat támad, amelyek közvetlenül befolyásolhatják a jelenlegi harcot.
