A jövő kihívásai: antibiotikum-rezisztencia kutatása

Pál Csaba, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója szerint az antibiotikum-rezisztencia a jövő egyik legnagyobb egészségügyi kihívása lesz, amelyre új megoldásokat kell találni.

Pál Csaba negyedszer nyerte el az Európai Kutatási Tanács (ERC) Advanced Grant kategóriájában elnyert támogatással a baktériumok antibiotikum-rezisztenciáját fogja vizsgálni. A kutatás célja nem csupán új antibiotikumok fejlesztése, hanem a meglévők és a fejlesztés alatt állók hatékonyságának és rezisztencia kialakulásának tesztelése. A laboratóriumi körülmények között végzett tesztek során már rövid időn belül rezisztencia alakult ki néhány új szerrel szemben, ami aggodalomra ad okot. Pál Csaba szerint a helyzet mára válságossá vált, és a tőkeerős gyógyszercégek nem feltétlenül reagálnak megfelelően, sokan inkább kivonultak a piacról.

A kutatók szerint a helyzet komplexitása miatt szükség van stratégiai változásra, nem elég csupán az új antibiotikumokkal helyettesíteni a régieket. Az emberi tevékenység, mint a túlzott antibiotikum-használat, jelentősen hozzájárul a baktériumok ellenállóképességének kialakulásához. Az intézet célja, hogy olyan módszereket dolgozzanak ki és alkalmazzanak, amelyek előre jelezhetik egy molekula rezisztenciabiztosságát. Pál Csaba szerint az antibiotikumokat fejlesztő cégek valószínűleg nem is tudnak arról, hogy az új antibiotikumok bevezetése akár károkat is okozhat, mivel bizonyos mutációk egyszerre okoznak rezisztenciát és növelik a fertőzőképességet.

Pál Csaba nem teljesen pesszimista a jövőt illetően, hiszen bizonyos ígéretes irányok még mindig fennállnak, de hangsúlyozza, hogy sürgős változásra van szükség a hatékonyabb harc érdekében az antibiotikum-rezisztens baktériumokkal szemben. A kutató szerint érdemes például olyan antibiotikumokat tervezni, amelyek legalább két célponton támadnak, mert kisebb a valószínűsége, hogy a mutáció mindkét támadási pontot semlegesíti. Azonban hozzátette, hogy ezek sem csodaszerek, és a jelenlegi megközelítést, ahol állandóan újabb antibiotikumokat fejlesztünk ki, nem lehet még elengedni.

A kutató szerint azért is van ok aggodalomra, mert nem pusztán arról van szó, hogy kontrollált, laboratóriumi körülmények között akár egy-két hét alatt is kialakulhat a rezisztencia, hanem hogy a laborban kialakult mutációk jelentős részét már klinikai izolátumokban is megtalálták. Ahhoz, hogy a jövőben hatékonyabbak lehessenek az antibiotikumok, arra lenne szükség, hogy már a fejlesztés korai szakaszában fontos szempontnak tekintsék a gyártók, hogy rezisztenciabiztos lesz-e a molekula. Az antibiotikum-rezisztencia kutatása így nemcsak a jelenlegi helyzet megértésére, hanem a jövőbeni stratégiák kialakítására is kiemelt jelentőséggel bír.

Az előzetes eredmények arra utalnak, hogy az új antibiotikumok egy része nem csak hogy hosszú távon hatástalan lesz, de még veszélyessé is válhatnak, mert olyan baktériumokat hoznak létre, amelyek amellett, hogy ellenállóak, még a fertőzőképességük is nagyobb. Pál Csaba és kutatótársai az elmúlt 10-15 év kutatásai során olyan módszereket fejlesztettek ki, amelyekkel gyors és rutinszerű módon tudják feltérképezni a kórokozók ellenálló képességét. Az eddig bevált modell szerint mindig újabb antibiotikumokat vetnek be a gyártók, ha már nem elég hatékonyak, jöhet a következő, de ez folytonos versenyfutást eredményez, valamint óriási gazdasági terhet jelent. Pál Csaba kiemeli, a mostani helyzetért nem egyedül a felelőtlen antibiotikum használat okolható, hiszen egészen más típusú szerek és stresszfaktorok is kialakíthatják a baktériumok ellenálló képességét, mint például a kozmetikumokban lévő antibakteriális szerek vagy a nehézfémszennyezés. És akkor még nem is beszéltünk az állattenyésztésben használt antibiotikumokról, amelyek szintén hozzájárulhatnak a rezisztencia elterjedéséhez.