Európa tudja, hogy Kína kezében a nyerő lapok, mégis all int mond

Továbbra is vakargatja a fejét az európai autóipar, hogy mit kezdjenek azzal az Európai Parlament által megszavazott jogszabállyal, ami szerint 2035-től kizárólag szén-dioxid–mentes üzemanyaggal működő autót lehet gyártani, valamint értékesíteni.

Az Európai Unió klímavédelmi programjának célja, hogy 2050-re károsanyag-kibocsátás–mentes kontinensen éljünk, ami drasztikus lépéseket követel minden iparágban. Az Európai Parlament tavaly februárban megszavazta, hogy 2035-től csak szén-dioxid–mentes üzemanyaggal működő autók gyártása és eladása lehetséges, ezzel gyakorlatilag kiszorítva a belső égésű motorokat. Kína ezt felismerve az elektromosautó-gyártásra koncentrált, és jelentős előnyre tett szert ezen a területen. Az európai autógyártók évtizedes kutatás-fejlesztési munkájukkal a belső égésű motoros autókban élen járnak, de az elektromos szegmensben lemaradásban vannak. A Tesla az egyetlen, amely versenyre kelhet a kínai elektromos autókkal.

Magyarország az elektromosautó-eladások terén egyensúlyt keres az imbolygó hajóban. Az eladások száma dinamikusan nőtt az elmúlt években, bár 2023 végén lassult a növekedés üteme. A bővülés várhatóan ismét felgyorsul, ahogy ez Kínában és Németországban is látható. Az ázsiai országban a 2022-ben eladott autók 30 százaléka volt elektromos, míg Európában ez az arány 21, az Egyesült Államokban pedig csak 8 százalék. Fábián Gergely államtitkár az antwerpeni nyilatkozatot idézte, amely az európai ipar, így az autóipar megvédését tűzte ki célul.

Az európai autóipar jelenlegi helyzetét az „A falnak rohanunk vagy még el tudjuk rántani a kormányt?” szlogennel megrendezett első Budapest Automotive Summit autókereskedelmi konferencián vitatták meg. A konferencián kereskedői, mérnöki és technológiai szempontokból is elemezték a helyzetet.

A magyarországi járműgyártás súlya jelentős, és az akkumulátorgyártás, kutatás-fejlesztés, akkumulátor-újrahasznosítás és a villamos berendezések gyártása együtt a hazai ipari termelés egyharmadát adhatja 2030-ra. Fábián Gergely szerint fontos a 2035 utáni állapotokhoz igazítani a gyártást, hogy versenyképesek maradjunk. Magyarország három területen fogalmazott meg stratégiai célokat: a hazai beszállítók versenyképességének növelése, az elektromos ökoszisztéma fejlesztése és a minőségi képzés létrehozásával a tehetségekért való verseny.

A kereslet felfutása Ketchup-hatás szerűen jelentkezhet; 2035-től tilos lesz az EU-n belül belső égésű motorral szerelt autókat értékesíteni, így a vásárlók jelentős része előtte még belső égésű járművet vásárolhat. Az új technológiák elfogadása S alakú görbére hasonlít, lassan indulnak az eladások, majd hirtelen növekednek. Az elektromos autók terén Európa lemaradásban van az ösztönzők tekintetében, kevés országban van elektromos autó vásárlását ösztönző támogatási program.

Az európai autóipar jelentősége túlmutat a fenntarthatósági célokon. Az iparág 1000 milliárd euróval az uniós GDP mintegy 7 százalékáért felel, 13,8 millió munkahelyet biztosít, ami az EU teljes foglalkoztatottságának 6,1 százaléka. Az autóiparhoz köthető a kutatás-fejlesztési források 60 milliárd eurója is. Az európai autóipar korlátozott pénzügyi források közepette több kihívással szembesül, mint a szabályozás, a külső környezet, az üzletfolytonosság és a finanszírozás. Az antwerpeni nyilatkozat egy segélykiáltás az európai autóipar részéről.

A fenntartható jövőt a mobilitás megfelelő mixe jelenti, nincs egyetlen általános megoldás minden közlekedési célra. Három fenntartható meghajtást különböztetünk meg: a hidrogénalapút, az elektromos-, akkumulátoralapút, és a szintetikus, bioüzemanyagokat. A hidrogénalapú meghajtás előnye, hogy helyben előállítható, csökkentve az importkitettséget. A szintetikus, bioüzemanyagok a fosszilis üzemanyagok fenntarthatóvá tételét jelentik.

Kereskedői oldalon az elektromos autók még nem törték át az ingerküszöböt, és a gyártói oldalon is politikai nyomás hatására állították át a potmétereket. Kína 15 milliós elektromosautó-többlete van, amit az unióban akar teríteni. A már bejelentett munkahely-leépítések csak a kezdetét jelzik annak, ami vár ránk, ha nem korrigálnak a döntéshozók.

Az európai ipar képes olyan klímasemlegességi megoldásokra, ami nem teszi tönkre azt. A kormányok és a lakosság érdekében áll, hogy fenntarthatóságra törekvő politikát folytassanak.

Kína kezében vannak a nyerő lapok az elektromos autók terén, és Európának meg kell találnia a megoldást az autógyártás versenyképességének fennmaradására.