Orbán Viktor politikai igazgatója a magyar kormány stratégiáját ismerteti

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, a Ludovika Fesztiválon tartott előadást, ahol az Európai Unióról és a magyar kormány stratégiájáról beszélt.

Orbán Balázs szerint az EU történetében az utolsó sikertörténet a 2004-es bővítés volt, amikor tíz ország csatlakozott a közösséghez, azóta azonban egyre több a válságtünet és a stagnálásról szóló beszéd. A politikai igazgató kiemelte, hogy az EU honlapján található évtizedek leírásai pozitívak, de a 2010-es évtizedtől kezdődően maga az EU is kihívásokkal teli időszakként említi a Brexitet, a migrációs válságot, a koronavírust, a termelékenységbeli hanyatlást és az orosz-ukrán háborút.

Orbán Balázs hangsúlyozta, hogy az EU nem Magyarország végcélja, hanem eszköze az ország felemelkedésének, és bár az uniós csatlakozás mindkét fél számára előnyös volt, azóta nem volt hasonló sikertörténet. A politikai igazgató szerint az EU-ban való magyar érdekképviselet komoly politikai küzdelem, és ha nem szólalnak meg, nem veszik figyelembe az érdekeiket.

A mostani és a következő időszakot az orosz-ukrán konfliktus árnyékolja be, és Orbán Balázs szerint előre nem látható, hogy lesz-e nagyobb háború Európában, vagy a NATO-tagállamok további bevonódása történik-e. A politikai igazgató kiemelte, hogy Magyarország nem ért egyet az európai országok döntő többségével ebben az ügyben, és a magyar pozíció szerint nem a háború folytatása a megoldás.

Orbán Balázs szerint a nyugati politikai elit minden eszközt bevet a közvélemény meggyőzésére az orosz-ukrán háború folytatásának szükségességéről, míg a magyar kormány álláspontja az, hogy a XX. században Magyarország két háborúba került bele, amelyek következtében területet és lakosságot veszített, ezért a magyar nemzeti érdek megköveteli a konfliktus elutasítását.

A politikai igazgató az orosz-ukrán háború kapcsán elmondta, hogy az nem 2022-ben, hanem legkésőbb 2014-ben kezdődött, és a nyugat most másként reagál rá, mint akkor. Orbán Balázs szerint a világrend átrendeződött, és a nyugat hegemóniája megkérdőjeleződik, ami miatt a nyugat szorosabban fogná a saját erőközpontja alá szerveződő országokat.

A magyar kormány stratégiája szerint a konnektivitás nem jelenti a szuverenitás feladását, hanem a nemzeti érdek alapján történő együttműködést. Orbán Balázs szerint a magyar kormány elszigetelődéséről szóló véleményekkel szemben a magyar külpolitika sosem volt ilyen aktív, és a cél a lehető legösszetettebb kapcsolati háló kiépítése.

A politikai igazgató az Európa-politikáról szólva kiemelte a régiós együttműködés fontosságát, és a visegrádi együttműködés mellett egy másik, az Osztrák-Magyar Monarchia formájára hasonlító keretrendszert is felvázolt. Orbán Balázs szerint a német és a francia erőközponttal való együttműködés is fontos, bár a német irányultság erősebb, de a Franciaországgal történő együttműködést is megerősítették.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szabadegyetemén elhangzott, hogy már 2020-ban Orbán Viktor egy európai konfliktustól tartott, és a következő 10 éven belül szerinte biztosan kipattanhatnak európai konfliktusok is. A magyar védelmi iparra fókuszáló panelbeszélgetésen Jasper Rauh, a Rheinmetall AG magyarországi részlegvezetője elismerte, hogy Európa hosszú időn át átaludta a kényszert, hogy békeidőben készüljön föl egy lehetséges konfliktusos időszakra a kontinensen, így most igyekszik sietve bepótolni azt.

Palkovics László, az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. vezérigazgatója felidézte, hogy a magyar-német együttműködés hosszú távra nyúlik vissza, és a fejlesztések messziről indultak. A védelmi képességek és a védelmi ipar fejlesztéséről szóló kormánydöntés után közös céget alapítottak a Rheinmetallal, és gyár is épült, ahol megkezdődhetett a lőszer és robbanóanyag-gyártás. Azóta már olyan német-magyar együttműködés is van, amelynek keretében hazai fejlesztőket is bevontak a német harckocsicsalád, a Panther modernizációjába.

A magyar soros uniós elnökség, amely júliusban kezdődik, egyik kiemelt projektje lesz a kontinens átfogó védelmi képességének a bővítése. Az európai védelmi ipar megerősítése, szintre hozása politikai döntésre van szükség, és a fejlesztéseknek olyan irányt kell szabni, hogy minél több európai technológiát vonjanak be, miközben a NATO szabványait is szem előtt tartják. Prőhle Gergely, az NKE programigazgatója szerint Európának képesnek kell lennie, hogy idővel meg tudja magát védeni.