Háziorvosok ellen indított tömeges perek az oltásellenes szülők részéről
Az utóbbi időben az oltásellenes mozgalmak újra erőre kaptak Magyarországon, és most már nem csak a koronavírus-vakcinák, hanem a gyerekkori kötelező oltások ellen is fellépnek. Az oltásellenes szülők háziorvosokat perelnek be tömegesen, mert az orvosok nem állítanak ki olyan egészségügyi igazolást a gyerekek számára, amely lehetővé tenné számukra a kötelező védőoltások megtagadását.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) szerint a védőoltások fontosak a megelőzhető betegségek ellen, és aggodalomra ad okot, hogy az oltásellenes csoportok hamis információkat terjesztenek, és jogi úton próbálják támadni a védőoltási rendszert.
Az egészségügyi törvény lehetőséget ad a védőoltás alóli mentesítésre orvosilag igazolt egészségi okok esetén. Azonban az oltásellenesek gyakran indítanak eljárásokat, amikor az orvos nem ad szakvéleményt a felmentésre, mivel nincs egészségi akadálya a védőoltás beadásának. Ezek az eljárások sérelemdíj iránti pereket és büntetőfeljelentéseket vonnak maguk után, ami veszélyezteti a járványügyi biztonságot.
Az oltásellenes csoportok útmutatókat is készítenek arra, hogyan lassítsák a rendszert, és konferenciákat szerveznek, ahol megkérdőjelezik a védőoltások hatékonyságát és biztonságosságát. Dr. Tamasi József belgyógyász, egy ilyen csoport alapítója szerint a kötelező jellegű oltásokat el kellene törölni. Az Orvosok és egészségügyi dolgozók a tisztánlátásért egyesület weboldalán útmutatót tettek közzé arról, hogyan viselkedjenek a szülők az orvosnál, ha nem akarják, hogy gyermekeiket beoltsák, és már három ezzel foglalkozó konferenciát is szerveztek.
Kutatások azonban bizonyítják, hogy a kötelező gyerekkori oltások csökkentik az oltással megelőzhető betegségek előfordulását, és a vakcinák biztonságosak. A vakcinák összetevői is biztonságosak, és a tiomerzál tartalmú tartósítószert már kivonták a legtöbb oltóanyagból.
A kötelező védőoltásokkal kapcsolatos felelősség is tisztázott: ha súlyos egészségkárosodás következik be, az állam kártalanítja az érintetteket, függetlenül attól, hogy a károsodás a szakmai szabályok betartása mellett következett-e be.
A jelenség nem csak Magyarországra jellemző, a Covid–19 járvány alatt megjelent oltásellenes mozgalmak más országokban is fennmaradtak. Az Alkotmánybíróság szerint a kötelező védőoltások alkotmányosak, és szükségesek a fertőző betegségek elterjedésének megelőzéséhez.
Az NNGYK hangsúlyozza, hogy a járványügyi biztonság fenntartása közös cél, és fontos, hogy megőrizzük a védőoltásokba vetett bizalmat. Magyarországon az átoltottság a kötelező oltások esetében meghaladja a 99 százalékot. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ válaszában egy súlyos problémára hívta fel a figyelmet: az orvosok ellen indított jogi eljárások időtartama alatt a gyermekek védőoltása halasztódik, ami tömeges méreteket öltve veszélyeztetheti a járványügyi biztonságot.
Az Oltáskritikus Életvédők Szövetségétől nem érkezett válasz a témában, Tamasi József pedig tagadta, hogy az Orvosok a Tisztánlátásért Egyesület tagja lenne, annak ellenére, hogy a neve kiemelt helyen szerepel a csoport weboldalán.
A közösségi oldalak szerepe is jelentős az oltásellenes nézetek terjedésében, hiszen ezek a tartalmak sok kattintást generálnak, ami bevételt jelent a platformok számára. Az oltásellenes mozgalmakat támogató szereplők gyakran anyagi vagy politikai hasznot húznak a közösségeik felduzzasztásából.
