Állampapír-értékesítés: az ÁKK szerint a kamatok újrabefektetése jelentős

Bár a háztartások állampapír-állománya piaci értéken 65 milliárd forinttal csökkent, a magyarok a kapott kamatok jelentős részét újra állampapírba fektették – közölte az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).

Az ÁKK szerint a lakossági állampapírok értékesítése az eredeti terveknek megfelelően alakul, és nem mondható el, hogy a magyar háztartások elfordultak volna az állampapíroktól. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) értékpapírpiaci statisztikájában a februári kamatkifizetések torzították az adatokat, de ezeket figyelmen kívül hagyva a lakossági befektetők nettó vásárlók voltak a piacon.

Az MNB adatai szerint februárban a háztartások állampapír-állománya piaci értéken 65 milliárd forinttal csökkent, amely a februári kamatfizetésekkel áll összefüggésben. Az ÁKK azonban úgy véli, hogy az adatok megtévesztőek lehetnek, mivel a névértéken számított statisztikákban 242 milliárd forintos állománynövekedést mutatnak.

A kamatfizetések elszámolása okozza a látszólagos ellentmondást. A februári kamatfizetések, amelyek több mint 400 milliárd forintot tettek ki, a piaci értéken számított statisztikában mint tranzakció jelennek meg, ami jelentősen torzítja a tranzakciós adatokat. Az ÁKK szerint a kifizetett kamatok csaknem 75%-a újra az állampapírpiacon jelent meg újrabefektetésként vagy friss tőkeként.

Az ÁKK közleménye szerint március végéig az egész évre tervezett bruttó lakossági állampapír-értékesítés 29 százaléka teljesült, ami az előzetes várakozásoknak megfelelően alakult. Az ÁKK célja, hogy a GDP 2 százalékának megfelelő nettó lakossági finanszírozás valósuljon meg 2024-ben.

A lakosság diszkont kincstárjegy-állománya lassabban csökken, mint várták, és ennek megfelelően a tervezettnél 300 milliárd forinttal kevesebb lehet a lakossági termékek nettó értékesítése. Az ÁKK 1 932 milliárd forintos nettó lakossági állampapír állománynövekedést tűzött ki célul az év egészére, amelyből az első negyedévben 728 milliárd forint valósult meg.