Orbán Viktor kitüntetést fogadott el Dodiktól, felhatalmazásnak tekinti

Pénteken Orbán Viktor magyar miniszterelnök átvette a kitüntetést, amelyet Milorad Dodik boszniai szerb vezető adományozott neki a tiltott boszniai szerb nemzeti ünnep, január 9-e alkalmából. Korábban részletesen írtunk arról, hogy ez miért vitatott. Ugyanezt a kitüntetést egy évvel ezelőtt az orosz elnök, Vlagyimir Putyin is megkapta.

Január 9-én, a Banja Lukában (a szerb entitás fővárosában) tartott Nemzeti Ünnepi ünnepségeken bejelentették, hogy Orbán Viktort kitüntetik a szerb entitás legmagasabb kitüntetésével, Dodik akkor állította, hogy Orbán személyesen fogja átvenni a kitüntetést későbbi időpontban, ami végül április 5-én történt meg.

A ceremónián Dodik beszédében Orbán Viktornak így szólt: "Hálás vagyok a dedikációjáért, amiért együttműködésünk nem csak múló ihlet volt részéről, hanem továbbra is kiáll a Republika Srpska mellett. Hálás szívvel és nagy szeretettel adjuk át ezt a díjat," kezdte rövid beszédét a ceremónián. Szerinte Orbán példaképe annak, hogyan kell megőrizni és védeni egy társadalmat és a családokat. "Biztos vagyok benne, hogy a jövőben együtt ünnepeljük majd közös sikereinket, és közben minden szavára figyelni fogunk," tette hozzá.

Szolidaritás az EU-ba tartozó szerbekkel

Orbán átvette a szót és beszédét azzal kezdte, hogy: "Ezt a szeretet, a barátság kifejezésének látom." Az elismerésben érzelem és "optimizmus a kölcsönös jövő iránt" van. Orbán magát egy öregembernek írta le, aki emlékszik arra az időre, amikor "ez a világ" Jugoszlávia néven volt ismert. Emlékszik, amikor a Bosznia elismeréséről szóló törvényt a magyar parlament 1992-ben elfogadta, amikor a daytoni béketárgyalásokat tartották a régióban zajló háború befejezésére, és arra is, amikor a NATO bombázta Belgrádot (Orbán minisztersége alatt, egyébként Magyarország NATO-csatlakozása után), és hogy a szerbek hogyan találták meg helyüket egy átalakult régióban.

"Amikor egy nemzet létkeretei megváltoznak, nem az előnyére, és meg kell találnia helyét a világban", az nagyon nehéz dolog Orbán szerint. Elmondta, hogy ezt a helykeresést nagyra értékelte. Nem számít, hol vannak a határok, a szerbek és a magyarok egymásra figyelnek, a lényeg nem az, hogy államaink szomszédosak, hanem hogy népeink szomszédosak, mondta a magyar miniszterelnök.

Hozzátette, hogy kiállt a szerbek mellett, "mert a nemzetközi politika igazságtalan volt a szerbekkel szemben".

Azt mondta, hogy nincs hibátlan nemzet, "vannak emberek, akik nem látják meg a maguk szemében a gerendát, de észreveszik a másik szemében a szálkát". Azt mondta, hogy Szerbia nem kapja meg azt az elismerést, amit megérdemelne, és hozzátette, hogy még nem ismerték fel, hogy "Európának szüksége van a szerbekre", nélkülük nincs európai biztonság, nincs egységes Európai Unió, nincs stabilitás.

Természetesen sok probléma van az EU-val, "de ma nincs jobb keretrendszer", mondta Dodiknak. Elmondta, hogy fontos, hogy a régió minél közelebb kerüljön ehhez a kerethez, amit mind Magyarország, mind Ausztria szorgalmaz. "Nem néz ki jól, a döntést már régen meg kellett volna hozni", "évtizedeket pazaroltunk el". Most az "őrült álom" a keleti bővítésről háttérbe szorította Boszniát, ami nem jó hír. Magyarország álláspontja szerint az EU Balkán-bővítését be kell fejezni, erre kell koncentrálni az erőforrásokat, és csak ezután kell foglalkozni a "sokkal nehezebb" keleti bővítéssel.

Orbán azt remélte, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdése konszolidációt hoz, de az lendület elveszett. Az ENSZ Bosznia-Hercegovinában működő magas képviselőjére utalva azt mondta, hogy a bosnyákoknak meg kell engedni, hogy saját ügyeiket rendezzék, más országoknak vissza kell adniuk ezt a szabadságot nekik. Senkinek sem szabad megmondania Boszniának, mit tegyen, az itteni emberek maguk rendezik a dolgokat, mondta. "A kitüntetést felhatalmazásnak látom," mondta, hozzátéve, hogy Magyarországon azt mondjuk, hogy két okból adnak érmeket: mert valaki valamit megtett, vagy mert utána valamit meg fog tenni. Ő magát az utóbbi kategóriában látja, mondta a beszéd végén.

"Az iskoláitok, templomaitok és temetőitek rendben vannak"

A ceremónia után a két vezető sajtótájékoztatót tartott, amelynek elején Dodik azt mondta, hogy "barátok érkezését ünnepeljük, akik hajlandóak velünk együttműködni", ez a két kormány nyolcadik találkozója, és reméli, hogy ez még gyakoribbá válik. Van együttműködés az agrár- és az energiaágazatban, de az oktatás területén is kellene együttműködés. Azt mondta, hogy tervek vannak a magyar nyelv oktatására a helyi egyetemen. Dodik azt mondta, hogy értékeli Orbán "munkáját a békés és biztonságos világ megteremtésében, a háború befejezésében és a béke megteremtésében".

Dodik megköszönte a magyar kormánynak az elvégzett munkát, amely lehetővé tette a Republika Srpskának, hogy megőrizze autonómiáját az EU-hoz való csatlakozás tárgyalásain. Hozzátette, hogy elítélik az idegen beavatkozásokat, mint például az ENSZ magas képviselőjéé.

"Amikor körülnézek, látom, hogy az iskoláitok, templomaitok és temetőitek rendben vannak."

– kezdte Orbán, mondván, hogy ez indítja el a közösséget a fejlődés útján. A magyar delegáció komoly vállalatokat hozott magával, amelyek partnerséget keresnek. Ennek egyik eszköze lesz az M6-os autópálya, amelyet hamarosan a magyar oldal befejez a határig, csak a horvát szakasz marad hátra, ami még gyorsabbá teszi a kapcsolatot Magyarország és a boszniai szerb entitás között.

Orbán azt mondta, hogy egy országnak nem lehet azt mondani, hogy független, majd folyamatosan beavatkoznak az életébe kívülről. "Egy országot nem szabad idegen érdekek miatt destabilizálni, a helyi lakosságnak meg kell engedni, hogy elmondja, mi a fontos számukra," mondta a magyar miniszterelnök. Később egy kérdésre válaszolva dicsérte Dodikot, mondván, hogy "ő egy konstruktív európai vezető, Európának magasabban kellene beszélnie róla". Hozzátette, hogy Bosznia egy decentralizált ország, és figyelembe kell venni az entitások akaratát.

Orbán hangsúlyozta, hogy nem ő az egyetlen az EU-ban, aki egyetért Dodikkal. Megteheti, mert kétharmados többsége van otthon, "azok, akik nem mondják ezt nyíltan, azért nem teszik, mert nincs ilyen többségük". Emlékeztetett arra, hogy hamarosan következik a magyar EU-elnökség, és elmagyarázta: "Van egy külön csapatom, amely kizárólag a Nyugat-Balkánnal foglalkozik" és ígéretet tett arra, hogy a jövőben sokat fog látogatni a térségbe. Végül azt mondta, hogy a régió kétszeresen szenved az ukrajnai háború miatt, mivel az Ukrajnának szánt EU-források egy részét fel lehetne használni sok minden fejlesztésére Boszniában.

A boszniai valóság

Bosznia-Hercegovina két entitásból vagy kvázi-tagállamból áll, és a Republika Srpska vezetői régóta támogatják a szarajevói központi vezetéstől való elszakadást (a szerbeknek saját parlamentjük, államfőjük és kormányuk van).

Orbán Sarajevóból érkezett csütörtök este a Republika Srpska székhelyére, Banja Lukába, ezután a magyar delegáció részt vett egy informális vacsorán és fogadáson.

Januárban arról számoltunk be, hogy a kitüntetés átvételének gesztusa valószínűleg felkavarja a Bosznia-Hercegovinában élő már amúgy is nyugtalan etnikai csoportokat, de ha lehet, azóta még feszültebbé vált a helyzet a Republika Srpska (RS) és vezetője, Dodik körül.

Orbán Viktor nagyon jó viszonyban van Milorad Dodikkal, de ezúttal ellensúlyozta boszniai barátságépítését azzal, hogy először tárgyalásokat folytatott Sarajevóban, a szövetség fővárosában, 2022. április 4-én.

A boszniai sajtó arról számolt be, hogy Elmedin Konaković, Bosznia-Hercegovina külügyminisztere fogadta őt a sarajevói repülőtéren, és a magyar delegáció találkozott Borjana Krištoval, Bosznia-Hercegovina horvát miniszterelnökével is. Orbán ezután Banja Lukába utazott, hogy találkozzon Milorad Dodikkal és átvegye a Republika Srpska Érdemrendjét.

Bosznia nemrégiben nagyon közel került az EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsításához, de a szerbek, az állam három alkotó etnikai csoportjának egyike, nem annyira lelkes az euro-atlanti integráció iránt. Eközben Dodik tárgyalásokat folytat Sarajevóban, mert nem hajlandó elfogadni az ENSZ magas képviselője, Christian Schmidt vétójogát a nemzeti parlament döntései felett.

Eközben Viktor Orbán számos gesztust tett Dodik felé, aki szintén oroszbarát, ami még érthetőbbé teszi az elismerést. Végül is Magyarország nagyon kedvező tízéves kölcsönt adott a Republika Srpskának, 110 millió eurót (42 milliárd forintot), és korábban 35 millió eurós pénzügyi csomaggal is segített.

Gyors, pontos és pártatlan hírekért Magyarországról iratkozzon fel a Telex angol nyelvű hírlevelére!