A befolyásolás és hálózatépítés mechanizmusai a tudományos és kulturális életben
Dancsó Péter, az ismert influenszer, egy videójában az amerikai nagykövetség által szervezett eseményeket "szektaépítésnek" és "belpesti szektának" nevezte, és elutasította a meghívást. A kulturális és tudományos szférában gyakoriak a befolyásolási és hálózatépítési kísérletek, ahol ismeretlen magyarokat mint magyar alkotókat, kutatókat mutatnak be a német médiában, akik valójában ösztöndíjakkal támogatott aktivisták, és az elvárt narratívákat közvetítik Magyarországról.
Egy német pártpolitikai alapítvány budapesti irodája foglalkoztatott egy munkatársat a gender diskurzus körüli "párbeszéd" kezdeményezésére, ami valójában hálózatépítést és kontrollálást jelent. Egy másik pártalapítvány "kutatója" pedig egy olyan értelmiségi párt létrehozását részletezte, ahol mindenki három évig ugyanazt mondja, ezzel is bábokká téve a valódi kutatókat. Konferenciákat szerveznek és köteteket adnak ki, tudományos tőkét kreálva azoknak, akiket behálóznak és kontrollálni akarnak.
A hidegháború idején a CIA támogatta az absztrakt expresszionista művészeti irányzatot a Congress for Cultural Freedom alapítványon keresztül, amely Magyarországon is jelen volt, és később a Soros alapítvány első budapesti irodája lett. 2024 elején a Harvard első fekete női elnöke, Claudine Gay plágiumügyek miatt kényszerült lemondani, ami felveti a politikai befolyásolás szakmai következményeinek kérdését.
Andrew M. Łobaczewski, a lengyel pszichiáter a "Political Ponerology" kifejezést alkotta meg, amely a totalitárius rendszerek kontraszelekciójának lényegét és fenntartóját írja le. A tehetségtelen, de politikailag elkötelezett diákok előnyben részesítése és a tehetségesebbek elleni áskálódás a totalitárius rendszerek jellemzője.
Magyarországon a Rákosi-kor vége után a kulturális életbe szorult nómenklatúra tagjai kapcsolatokat és kulturális tőkét biztosítottak utódaiknak. A politikai hálózatokba fonódott "pathokraták" gyakran hiszik, hogy ők irányítják a hálózatokat, ami nagyobb önbecsapás, mint a legextrémebb arcfilter.
Dancsó Péter szerint a befolyásolási hálózatok nem összeesküvés, hanem organikus folyamatok eredménye, amelyek a kontrollálhatatlanság miatt gyűlöletet és büntetést generálnak. A Datadat ügye is az amerikai befolyásolási hálózathoz kapcsolódik, és a Fidesz kétharmados győzelme ellenére a baloldali összefogást támogatta, ami a kontraszelekcióra utal.
Az influencerek és politikusok közötti kapcsolatok veszélyeire is felhívja a figyelmet a szerző, ahol az influencerek könnyen válhatnak a politikusok "bárányaivá".
A szerző kultúrakutató.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.
