A Vatikán szigorít az álhírekkel szemben

A katolikus egyház nem zárja ki a csodák létezését, de a közösségi médiában terjedő álhírekkel szemben mostantól szigorúbban lép fel.

A Szűz Mária-jelenségek és a könnyező szobrok hosszú évek óta részét képezik a katolicizmusnak, de a közösségi média korában a Vatikán kénytelen volt fellépni az álhírek terjedése ellen. A The Guardian információi szerint a Vatikán új szabályai alapján most már csak a pápa mondhatja ki egyedül, hogy egy adott jelenség természetfeletti-e vagy sem.

Eddig a helyi püspökök is jogosultak voltak ilyen kijelentésekre, de a változásokkal a döntési folyamat centralizálódik. A katolikus egyház szerint a természetfeletti események közé tartoznak Krisztus és a Boldogságos Szűz jelenései, valamint más hitet erősítő és szentségimádásra ösztönző jelenségek.

A közösségi platformokon terjedő, ellenőrizetlen posztok, amelyek például véres könnyeket hullajtó szobrokról vagy pirítós mintázatában felfedezett szentképekről számolnak be, aggodalomra adnak okot a vallási intézmény szerint.

A vatikáni doktrínahivatal vezetője, Víctor Manuel Fernández bíboros kijelentette, hogy az új útmutatás nem a szellem ellenőrzésére vagy elfojtására irányul. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy bizonyos természetfeletti jelenségeket kihasználhatnak haszonszerzésre, hatalomra vagy személyi érdekekre, esetleg visszaélésekre és felsőbbrendűség gyakorlására.

Az új szabályozás előtt fennállt a veszély, hogy a hívőket félrevezethetik olyan eseményekkel, amelyeket isteni kezdeményezésnek állítanak be, miközben valójában csak a képzelet vagy a hazugságok szüleményei lehetnek.

A katolikus zarándokhelyek, mint például a portugáliai Fátima vagy a franciaországi Lourdes, Szűz Mária állítólagos jelenései miatt váltak híressé. A stigmákat, vagyis a keresztre feszítés sebeit megtapasztaló Pio atya és Assisi Szent Ferenc állításai szintén milliókat inspiráltak a katolikus hitben.