Egészségügyi informatikai rendszerek vizsgálata
Takács Péter egészségügyi államtitkár kritikája nyomán a rendőrség vizsgálhatja az egészségügyi informatikai rendszerek ügyét, melyek fejlesztésére legalább 13,4 milliárd forintot költöttek.
Az ÁNTSZ informatikai rendszerével kapcsolatos elégedetlenségét Takács Péter még tavasszal fejezte ki, amikor azt mondta, hogy az említett rendszer nem sikertörténet, és sok pénzt költöttek rá, de nem lett jó. A Szabad Európa közérdekű adatigényléssel fordult az illetékes hatóságokhoz, hogy kiderítse, pontosan mennyi pénzt fordítottak a kritizált fejlesztésekre. A vizsgálat során kiderült, hogy az egészségügyi informatikai rendszerekre legalább 13,4 milliárd forintot költöttek, és az érintett fejlesztésekben 53 cég vett részt, közülük a 4iG neve került elő leggyakrabban.
A legnagyobb összeget, 11,5 milliárd forintot az Ápolástámogató Rendszer (ÁTR) fejlesztésére fordították, amely azonban Takács szerint nem működik megfelelően. Az ÁTR a kórházban fekvő betegek adatait tárolná, és az ápolók adminisztrációs feladatait segítené, ha rendesen működne. Az ÁTR-t az i-Cell Mobilsoft fejlesztette, amely korábban Mészáros Lőrinc egyik érdekeltségével, az R-Korddal együttműködve fejlesztett vasúti GSMR-rendszert, ami szintén problémásnak bizonyult. A kivitelezés annyira rosszul sikerült, hogy a rendőrség hűtlen kezelés miatt nyomozást indított az ügyben.
A miniHIS nevű rendszer, amely 1,58 milliárd forintból valósult meg, a háziorvosok és szakrendelések adatkezelését végzi, és az EESZT-vel köti össze a rendszereiket. Takács az első verziót tragikusnak nevezte, de később megjegyezte, hogy nehezen ugyan, de használható. A miniHIS fejlesztésében az i-Cell mellett a kormányközeli 4iG is közreműködött.
A harmadik problémás projekt az Egészségügyi Szolgáltatások Elektronikus Nyilvántartása (ESZENY) volt, amely a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) belső rendszerének kialakítására szolgált. Hadházy Ákos szerint a nem működő programokra kiadott 13,4 milliárd forint hűtlen kezelésnek minősül, és pénzt kérni értük csalásnak tekinthető.
Hadházy Ákos felvetése után Polt Péter legfőbb ügyész feljelentésként értékelte a kérdést, és azt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájának továbbította. A rendőrségnek most kell eldöntenie, hogy az ügyben eljárás indul-e. Hadházy szerint kérdése amúgy valójában alapból feljelentés is volt, konkrétan utalva arra, hogy nem működő programokra 13,4 milliárdot kiadni “konkrétan hűtlen kezelés, arra pénzt kérni pedig csalás”.
Hadházy szerdai Facebook-posztjában felidézte egy korábbi hasonló esetet, ahol a Klebelsberg Központ 25 nem működő szoftverénél a nyomozás annyiból állt, hogy megkérdezték a minisztériumokat, hogy szerintük működnek-e a programok. Ebben az esetben azonban maga a szakminiszter ismerte el, hogy a három programot elcsalták, így Hadházy reménykedik, hogy a nyomozás alaposabb lesz.