Magyarország az EU soros elnöksége alatt veszítheti el az uniós források egy részét

2024 második felében Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnökségét, ami jelentős lehetőségeket rejtene a kormány számára, azonban a speciális helyzetünk miatt nem várható zökkenőmentes időszak. Az uniós pénzek egy részének elvesztése fenyeget, mivel az EU testületeinek vezetőváltása miatt a tárgyalások lelassulhatnak.

Magyarország 2024 második felében veszi át az Európai Unió soros elnökségét, amely során a magyar kormány feladata lesz az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsa munkájának megszervezése és az Európai Parlamenttel való együttműködés. Ez a kormányok számára nagy lehetőség, de az Orbán-kabinet számára három okból különösen kihívást jelentő időszak lesz. Először is, Magyarország lesz az első olyan kormány, amely kétszer is ellátja ezt a feladatot, hiszen már 2011-ben is soros elnök volt. Másodsorban, az elnökség kezdete előtt nem sokkal európai parlamenti választásokat tartanak, ami új vezetők kinevezését vonja maga után az EU intézményeiben. Harmadsorban pedig Magyarország az első olyan tagállam, amelynek az uniós forrásait a tanács többi tagja befagyasztotta.

A Magyarországnak járó uniós források jelenleg három szinten vannak befagyasztva. Az Európai Bizottság javaslatára a tanács befagyasztotta a hétéves költségvetés kohéziós forrásainak egy részét, ami körülbelül 6,5 milliárd eurót érint. A kohéziós pénzek egészét is blokkolták egy ideig, de ez a blokkolás feloldódott, miután a magyar kormány teljesítette az elvárt igazságügyi reformot. Továbbá, vannak olyan tematikus feljogosító feltételek, amelyek miatt további forrásokhoz nem férhetünk hozzá, ezek összességében körülbelül 5 milliárd eurót tesznek ki. Az EU koronavírus-járvány utáni Helyreállítási Alapjából pedig eddig semmilyen összeget nem kaptunk.

A kormány a tematikus feljogosító feltételekkel kapcsolatban jól áll, és az év harmadik negyedévére akár megállapodás is születhet, ami lehetővé tenné a 2,5 milliárd euróhoz való hozzáférésünket. A jogállami mechanizmus és a Helyreállítási Alap forrásainak feloldásához azonban 17, illetve 27 szupermérföldkövet kellene teljesíteni, amelyek közül a kormány csak egy részét hajtotta végre.

Az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti kommunikáció állítólag leállt, ami részben a politikai ügyekből és az EP-választások közeledtéből adódik. Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke újrázni szeretne, és a Magyarországnak járó pénzekkel kapcsolatos ügyekben keményen fellépő Európai Parlament miatt valószínűleg nem engedheti meg magának a források feloldását. A helyzetet bonyolítja, hogy Von der Leyen kampányát vezető Björn Seibert jelenleg szabadságon van.

A feltételességi mechanizmus szerint, ha a befagyasztott források problémája nem oldódik meg két éven belül, akkor azok a pénzek végleg elvesznek. Ez a határidő 2022 decemberében kezdődött, tehát idén decemberben jár le. Ha a magyar kormány nem oldja meg a mérföldköveket, akkor körülbelül egymilliárd eurónyi forrást veszíthetünk el. Az Erasmus program ügyében is hasonló a helyzet, mivel a feltételességi mechanizmus miatt befagyasztották, és a 2024–25-ös tanévre vonatkozó szerződések megkötésére is szorít az idő.