Hegyi Gyula: Senki sem születik katonának
Bár a médiában nem sok vizet zavart, múlt szerdán volt a katonai szolgálatot lelkiismereti okból megtagadók világnapja, amelyet 1983 óta tartanak meg az emberi jogi mozgalmak támogatásával.
A világnap azoknak az embereknek állít emléket, akik vallási vagy lelkiismereti okokból utasítják el a sorkötelezettséget. Az elmúlt évtizedekben a világ számos részén csökkent a kényszerű katonai szolgálat, először alternatív szolgálatok bevezetésével, majd a sorkötelezettség teljes eltörlésével, Magyarországon például húsz évvel ezelőtt. A modern hadviselés már nem tömeghadseregeket, hanem jól képzett, speciális szaktudással rendelkező katonákat igényel.
Az orosz-ukrán háború azonban megváltoztatta ezt a felfogást, ahol az első világháborús viszonyokat idéző lövészárkok és gyalogos rohamok jellemzik a harcokat. Mindkét oldalon nagy az emberi veszteség, és az elesett vagy megsebesült katonákat újabbak pótolják. Az ukránok esetében ez gyakran kényszerrel besorozott férfiakat jelent, akiket akaratuk ellenére és megfelelő kiképzés nélkül küldenek a frontvonalra.
Ukrajna demográfiai helyzete rendkívül aggasztó, a 2014-es események előtt is több mint tíz millióan hagyták el az országot. A háború óta további 14 millióan menekültek el, főként Nyugatra, de Oroszországba is. A menekültek között sok a sorköteles korú férfi, akik valószínűleg a katonai szolgálat elől is menekülnek.
A nyugati közvélemény hosszú ideig rokonszenvvel tekintett az ukrán menekültekre, de most az ukrán kormányzat nyomást gyakorol az európai kormányokra, hogy kényszerítsék őket a visszatérésre. Ez jogilag és morálisan is kényes helyzetet teremt az EU tagállamai számára, hiszen a menekültek visszaküldése a háborús Ukrajnába nem felel meg a nemzetközi jogi előírásoknak.
Közel kilencszázezer hadköteles korú ukrán férfi él az EU-ban, és az ő visszaküldésük súlyos következményekkel járna mind jogilag, mind morálisan, mind pedig technikailag az európai demokráciák számára. Az Európai Unió már feladott néhány magasztos eszmét az orosz-ukrán konfliktus kapcsán, de a menekültek deportálása a végső határt jelentené.
Az Oroszországba menekült ukrán férfiak helyzete eltérő, sokan közülük már orosz állampolgárságot kaptak, és nem tervezik a visszatérést. Ez a helyzet különösen éles kontrasztot állít az Európába menekült ukránok helyzetével szemben.
A magyarok számára ez a helyzet egyelőre csak szolidaritás kérdése, de ha a nyugati vezetők tovább akarják folytatni a háborút, és ha rákényszerítenék Magyarországot is a hadkötelezettségre, akkor ez komoly dilemma elé állíthatja a magyar fiatalokat és szüleiket. A haza védelme kötelezettség, de a történelem tanulsága, hogy idegen érdekekért nem szabad katonákat küldeni.
A szerző volt európai parlamenti képviselő.
(Borítókép: Kiképzés Ukrajnában. Fotó: Kostiantyn Liberov / Libkos / Getty Images)