Mióta Hszi Csin-ping kínai elnök újévi beszédében kijelentette, hogy Kína és Tajvan egyesítése eldöntött tény, a szigetországban még nagyobb aggodalommal tekintenek minden támadásgyanús lépésre.
Tajvanon már régóta működik az a rendszer, amely a lakosok mobiltelefonjára küld értesítést, ha veszélyt észlelnek, de még sosem volt rá szükség. Most viszont légitámadás miatt küldtek riasztást minden ottani lakosnak, figyelmeztetve őket, hogy vonuljanak biztonságos helyre.
- érkezett a vészjósló üzenet minden mobilra.
Szerencsére kiderült, hogy csak egy kínai műhold hatolt be az ország légterébe, ám a helyi politikusok ezt tudatos provokációnak tartják.
- fogalmazott Joseph Wu tajvani külügyminiszter, aki szerint Peking több eszközt is megpróbálhat bevetni a szigetország térdre kényszerítésére, a szankcióktól a teljes megszállásig. Ha pedig bekövetkezik az invázió, félő, hogy világháborút robbanthat ki.
A huszadik század első felében Tajvan a japán birodalom része volt, majd a második világháború után visszakerült Kínához. A világégés után polgárháború kezdődött a Mao Ce-tung vezette kommunisták és a Csang Kaj-sek irányítása alatt álló nacionalisták között, az utóbbiak vereségük után, 1949-ben a szigetrevonultak vissza. A szárazföldi Kínában létrejött a Kínai Népköztársaság, míg Tajvanon a Kuomintang-erők a Kínai Köztársaságot kiáltották ki.
Európa és az Egyesült Államok a Kínai Köztársaságot fogadta el, az ENSZ-ben 1971-ig Tajpej képviselte Kínát, majd a Kínai Népköztársaság vette át a helyét. Ugyanis Washington kihasználva a Szovjetunió és Kína ellentétét, Peking mellé állt és elfogadta az Egy Kína-elvet. Az amerikai elnökök sorában elsőként Joe Biden viszont kijelentette, hogy Amerika katonai erőt alkalmazna, ha Peking támadást indítana.
A szakemberek már azt is kiszámolták, mennyibe kerülne a világnak a kínai–tajvani háború. A Bloomberg számításai szerint a konflikus hatására megszakadó kereskedelmi kapcsolatok miatt a világgazdaság több mint 10 százalékkal esne vissza, ami azt jelenti, hogy a háború 10 ezermilliárd dollárt törölne el a globális GDP-ből. Ez olyan hatalmas összeg, ami mellett eltörpülnének az orosz–ukrán háború, a koronavírus-járvány és a globális pénzügyi válság költségei.
Fotó: 1989. június 5-én a pekingi Tienanmen téren egyetlen ember megállít egy harckocsioszlopot egy nappal azután, hogy a kínai kormány tüntetők százait mészárolta le.
