Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi vezetője arról beszélt az Economx podcastjében, a magyarországi munkáltatóknak az elmúlt négy év gazdasági nehézségei ellenére is sikerült kigazdálkodniuk az alkalmazottjaik százalékosan kétszámjegyű béremelését.
A felzárkózáshoz 20-25 százalékos minimálbér-emelésre lenne szükség a szakértő szerint, de úgy látja, ez jelenleg nem reális elvárás a vállalatoktól ilyen gazdasági környezetben.
Az elmúlt 30 év diplomáztatási kényszere
Emellett más munkaerőpiaci problémákra is felhívta a figyelmet. Például megjegyezte, manapság nemcsak a fiatalabb, hanem szinte minden korosztályra jellemző, hogy fontolóra veszik a hosszabb távú külföldi munkavállalást.
Továbbá úgy látja, a magyar gazdaság nehézségeihez nagyban hozzájárul, hogy a társadalmi elvárások miatt százezrek választották az egyetemi képzéseket a szakképzés helyett az elmúlt harminc évben.
2023 első felében feszes munkaerőpiaci körülmények között nőtt jelentősen a garantált bérminimum és a minimálbér Magyarországon, valamint jócskán emelkedett az átlagfizetés is. Azonban mindezeknél nagyobb volt az infláció, így csökkent az átlagbér reálértéke.
Azonban az Egyensúly Intézet kutatása rávilágít, a második félévben a gyenge kereslet hatására, és az alacsonyabb bérnövekedés ellenére, a dezinflációs folyamatok miatt a reálbér újból emelkedni kezdett. De az elemzésükben így is 1,6 százalékos reálbércsökkenéssel kalkulálnak 2023-ra.
A következő időszakban gazdasági növekedést, valamint a munkaerőpiac feszessége miatt további, dinamikus bérnövekedést valószínűsít az intézet a hazánkban.
A versenyszféra és a kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai, valamint a kormány a múlt heti megállapodásnak megfelelően aláírták a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről, valamint a bérnövelési ajánlásról szóló megállapodást.
Fotó: jobinfo.hu
