2023 szeptemberében már 95 500 külföldi munkavállaló volt Magyarországon, a számuk hamarosan elérheti a 100 ezer főt is, miután havonta nagyjából 1000 fővel nő a létszámuk - írja a KSH adataira hivatkozva a Portfolio.

Egyre nagyobb az EU-n kívüli munkavállalók aránya, aminek az lehet az oka, hogy sok unión kívüli országból könnyebbé vált munkaerőt behozni. A magyarországi munkavállalás szempontjából harmadik országbeli állampolgárnak azok a személyek számítanak, akik nem magyar állampolgárok, és nem is a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek.

A Telex emlékeztet rá, hogy növekvő migrációra hivatkozva nyújtott be olyan törvényjavaslatot a kormány, amely az EU-n kívüli állampolgárok beutazásának és tartózkodásának eddigi szabályait szabná át. A javaslatban voltak új fogalmak is, igaz, ezek inkább könnyítést jelentenek a hosszabb tartózkodást lehetővé tévő munkavállaláshoz:

  • a Nemzeti Kártya, amely szerb és ukrán állampolgároknak adható ki, foglalkoztatási jogviszony alapján, ez legfeljebb két évre érvényes;
  • a Magyar Kártya, amely felsőfokú szakmai képesítéssel rendelkező harmadik országbeli állampolgárnak adható ki, tulajdonosát feljogosítva „Magyarország területén történő tartózkodásra és egyúttal a felsőfokú szakmai képesítést igénylő munkavállalásra”.
A szigorítást ígérő szabályozás kimondja tehát a magyar munkavállalók érdekeinek elsőbbségét, ez azonban nem jelenti azt, hogy a kormány a gyakorlatban látványosan nehezítené a külföldiek munkavállalását.

Már csak azért sem, mert a munkaerőhiány az ő bevonásukat indokolttá teszi, ez látható abból is, hogy számuk mérhetően növekszik, nem csak a szomszédos, „harmadik országokból”, szaz Szerbiából és Ukrajnából, de Ázsiából is. Igaz, a kormány hangsúlyozottan arra törekszik, hogy tartózkodásuk kizárólag a munkavállalásra koncentrálódjon, lehetőleg legfeljebb három évig maradjanak az országban, és ne telepedjenek le végleg.

Fotó: Facebook