Álmos Péter eddigi alelnököt választotta elnökévé a Magyar Orvosi Kamara Országos Küldöttközgyűlése szombaton. A 192 érvényes szavazatból 109-et kapott Álmos, míg a másik jelöltre, Kozma Gáborra 83-an voksoltak.

Álmos négy év után váltja a MOK elnöki posztján a visszavonuló Kincses Gyulát. A tisztújítás teljes névsora a MOK honlapján olvasható.

Álmos Péter nem sokkal megválasztása előtt adott interjút a 24.hu-nak, amiben keményen kritizálta a jelenlegi állapotokat.

A politikától függő viszonyban az érdekképviselet nem lehet sikeres. Amiben szeretnénk nagyot előrelépni, az a kamara szakmai szerepe

– mondta a szakember emlékeztetve arra, hogy az orvoskamara a megalakulás utáni években – a nemzetközi normákhoz igazodva – nagyon komoly szakmai munkát látott el: munkacsoportjai, bizottságai működtek, protokollok, irányelvek kidolgozásában vett részt, de ezek jó részét elvették a testülettől. 

Fontosnak nevezte azt is, hogy a közbeszéd azon témáiban, amelyek érintik az orvostársadalmat is – kórházi fertőzések, szívhangrendelet, életvégi döntés –, aktívak maradjanak. 

Nem egy háttérben meghúzódó, besimuló szervezetnek kell lennie, mert arra nincs szükség

– fogalmazott hozzátéve, hogy ha szakmailag valamit jól csinál a kormány, akkor ahhoz gratulálni kell. A hálapénz kivezetését nevezte meg az egyik ilyennek. Ami viszont szakmai, hivatásrendi szempontból nem jó, az ellen fel kell lépni, és nem szabad, hogy pártlojalitási vagy más szubjektív viszonyok befolyásolják a kamara működését és véleményét – figyelmeztetett.

Sérelmezte például, hogy bár a szolgálati jogviszonyról folytatott tárgyalásaik során Orbán Viktor megígérte, hogy az egészségügy átalakításába bevonják a kamarát, ám ez nem teljesült.

Nyilván ez egy politikai játszma volt, és mi nem politikusok vagyunk, pedig a társadalomnak is jobb lett volna, ha az átalakításokba bevonják azokat is, akikkel azt végrehajtják. Be lehetett csapni az orvosi kamarát, de nem gondolom, hogy ezért mi vagyunk a felelősek

– jelentette ki megtoldva azzal, hogy a kormány munkamódszere elég önjáró, márpedig ez az egészségügyben életekkel való játékot jelent.

Úgy vélekedett, hogy most sokkal kaotikusabb az egészségügy, mint amilyen négy évvel ezelőtt volt, és a döntéshozókhoz nem mindig jut el a betegágyak mellett dolgozó orvosok valósága. 

A magyar egészségügyben virágzik a Patyomkin-rendszer. A betegágy mellett dolgozók az osztályvezetőnek sokszor már egy púderezett képet adnak arról, mi történik az adott osztályon. Az osztályvezető a kórházigazgatónak megint egy tovább tupírozott képet fest le. Komoly hierarchia van, erős megfelelési kényszerrel, és nem az őszinte párbeszédre épül a rendszer. Az az információ, ami eljut az egészségügyi ágazat vezetéséig, nem a reális képet adja. A problémákról kevés közvetlen tudása van a döntéshozóknak, akik csak a nagy képet látják, a betegágy melletti valóságot nem.

Fotó: Magyar Orvosi Kamara