2024.03.01., péntek - Albin
Budapest: 13o - 13o
Az ország 19 megyéjében

Csökkent a belföldi élelmiszerek forgalma

frisshirek.hu | 2023. november 24. - 19:00
Csökkent a belföldi élelmiszerek forgalma

A szakemberek szerint a belföldi élelmiszerek forgalma 15-16 százalékkal csökkent az év első tíz hónapjában. Az Agrárkamara is arra figyelmeztet, hogy az olcsó import áruk kiszorítják a boltok polcairól a magyar élelmiszereket.

Az utóbbi hónapokban érzékelhetően egyre több feltűnően kedvezményes akciót kínálnak az élelmiszeráruházak, és nem csak a kormányzat által előírt kötelező akciózás miatt - olvasható az szmo.hu oldalán. Ezekben egy a közös: a jóárasított termékek többsége külföldről érkezik Magyarországra. Pedig teljesen logikusnak tűnhet, hogy a magyar termék olcsóbb, mint a Nyugat-Európából vagy még messzebbről érkező versenytársa, hiszen helyben van, ezért nem terheli akkora szállítási költség, ráadásul a kormánynak is érdeke a magyar vállalkozások helyzetbe hozása.

Ezzel szemben a valóság az, hogy az importtermékek sok esetben jóval olcsóbban kerülnek a hazai boltok polcaira, mint a helyben előállítottak.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara néhány napja egy közleményben figyelmeztetett arra, hogy az olcsó import áruk kiszorítják a boltok polcairól a magyar élelmiszereket. Ezzel egy hároméves trend tört meg. A változás fő oka, hogy a brutális élelmiszerinfláció hatására a magyar vásárlók a korábbinál is jóval árérzékenyebbek lettek.

A importélelmiszerek felbukkanása azonban nem most kezdődött, hanem nagyjából akkor, amikor Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. Ezután nagyjából másfél évtizeden keresztül az élelmiszer-kiskereskedelem forgalomnövekedése minden egyes évben nagyobb volt, mint a hazai élelmiszeripar belföldi értékesítésének növekedése. Azaz több termék kellett, mint amennyit a magyar élelmiszeripar idehaza eladott. Ebből következően pedig a külföldről behozott importáru részesedése folyamatosan emelkedett.

A helyzetet tovább fokozta a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncok megjelenése, melyek sok esetben hozták magukkal a más országokban már jól bevált beszállítóikat is.

Erről nemrég Nobilis Márton a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy „óriási felelőtlenség volt a piacot szerző multinacionális kiskereskedelmi láncoknak még a betelepedésük idején – az EU-csatlakozás előtt – nem feltételül szabni a hazai termékek megfelelő polcarányát”.

Az agrártárca élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára szerint egy két évvel ezelőtti felmérés alapján a multik már akkor tíz százalékkal növelték az importtermékek arányát a hazai élelmiszerekkel szemben.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kutatásában a tíz legnagyobb kiskereskedelmi lánc közel 40.000 termékét vizsgálták 16 olyan, hagyományos árukategóriában – például húskészítmények, tejtermékek, tojás, méz –, amelyekben a hazai élelmiszeripar el tudná látni a magyar lakosságot megfelelő mennyiségű és jó minőségű élelmiszerekkel. Az eredmény alapján a magyar termékek aránya 70 százalék körüli, míg 6 évvel korábban még csaknem 80 százalékos szinten állt. Az eredmények alapján a legtöbb magyar termékkel két évvel ezelőtt a Reál üzleteiben (80,65%) találkozhattak a vásárlók, míg a legkevesebb belföldi terméket a Lidl (56,09%) kínálta.

A magyar élelmiszerek minőségüket tekintve nemzetközi összehasonlításban általában igen jók, de drágábbak. Ha azonban a fogyasztónak növekszik a reáljövedelme, akkor egyre nyitottabb lesz a minőség iránt

– magyarázza Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöke. Ez a kedvező tendencia fordult meg idén.

2023-ban az élelmiszer kiskereskedelem minden hónapban csökkent az előző év azonos hónapjához képest. Azonban sokkal kisebb mértékben, mint ahogyan a hazai élelmiszeripar belföldi értékesítése. Raskó György agrárközgazdász szerint a változás drasztikus.

A belföldi élelmiszerek forgalma 15-16 százalékkal csökkent az év első tíz hónapjában, ami óriási volumencsökkenésnek számít. Miután a kiskereskedelmi forgalom csak 3,2 százalékkal esett vissza az egy évvel ezelőttihez képest, ebből következik az, hogy a hazai élelmiszerpiac pozícióját jelentős nagyságrendben az import foglalta el 
– mondja.

Raskó György szerint a magyar kormánynak is van szerepe abban, hogy ilyen helyzetbe került a hazai élelmiszerpiac. „Komoly mértékben elveszítette belföldi versenyképességét a hazai élelmiszeripar amiatt, hogy ilyen keményen sújtja különadókkal a kormány” - állítja.

Raskó György szerint 2024 januárjától a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) növelheti tovább az árakat.

Ne legyenek kétségei senkinek: az idén nagyjából 200 milliárdos terhet jelentő kiskereskedelmi különadót ugyan a kiskereskedőkre vetették ki, de nyilvánvaló, hogy ennek egy jelentős részét a kiskereskedelem az élelmiszeripari szereplőkkel fizetteti meg, a másik részét pedig a fogyasztókkal

– mondja az agrárközgadász, aki szerint mindezeket összeadva olyan jelentős pluszteher jött létre, ami minden Magyarországon forgalomba hozott élelmiszer árát jócskán emeli.

Ugyanakkor nehéz helyzetben vannak az iparági szereplők, mert a magyar fogyasztók vásárlóereje olyan mértékben csökkent az utóbbi időben, hogy nem lesz egyszerű lesz keresztülvinni további áremeléseket.

Éder Tamás azt mondja, a mostani élelmiszeripari visszaesés nem magyar sajátosság. A nehezebb gazdasági időszak miatt egész Európában csökken az élelmiszerfogyasztás, ezért az iparág folyamatos piackeresésben van. A cégek pedig elsősorban külföldön próbálják értékesíteni a többlettermékeiket azért, mert tisztában vannak azzal, hogy a kínálat növelésével csökkenthetik az árakat, ráadásul ezzel nem okoznak zavart a jól bevált piacaikon.

Raskó György a jövőt tekintve nem túl optimista.

A kormány nem nevezi megszorításnak azt, ami valójában megszorítás. Ebben az évben legalább 25-30 konkrét formája van a megszorításoknak, ami különböző ágazatokat és a lakosságot is érintette. A különadókat mind ráterhelik például az élelmiszeriparra, a MOL-ra, a Richterre vagy a multinacionális kiskereskedelmi vállalkozásokra. Ezek a különadók olyan mértékű költségemelkedést eredményeztek idáig, amihez még jön a már említett EPR-díj, hogy mindez összességében hosszú távon a magyar gazdaság leülését fogja eredményezni

– véli a szakember.

Fotó: pexels.com