A debreceniek nagy többsége ellenzi az akkumulátorgyár építését, ma már a fideszes szavazók negyede sem kér a kínai beruházásból. Az akkugyárellenes hangulat nem tett jót a Fidesz támogatottságának, a helyi választók kevesebb mint harmada szavazna csak a kormánypártokra – derült ki a 21 Kutatóközpont októberben készült, reprezentatív felméréséből.
A kutatása szerint a fideszes polgármester továbbra is népszerű, de nem sokkal van mögötte a Momentum jelöltje, akit jobban szeretnek, mint Kósa Lajost, - írta meg a Telex.
Szorosabb lehet a jövő júniusi önkormányzati választás Debrecenben, mint legutóbb, a városban fej fej mellett áll a DK és a Momentum támogatottsága.
Tavaly nyáron derült ki, hogy a világ legnagyobb akkumulátorgyártójaként ismert kínai CATL (Contemporary Amperex Technology Limited) 200 hektárnyi területet vásárolt Debrecen közelében, hogy akkumulátorgyárat építsen. A beruházás ellen jelentős civil tiltakozás kezdődött, de több ellenzéki párt is aktivizálta magát helyben, hogy megakadályozzák az üzem építését és a külföldi vendégmunkások beköltözését.
A civilek tiltakozásának alapja az, hogy ebben az iparágban vannak környezetszennyező gyárak, és attól tartanak, hogy a debreceni is ilyen lenne. A januári közmeghallgatáson lincshangulat alakult ki a városban, a főispánt ordítva hazaárulózták a résztvevők. De mit mutatnak a számok?
A felmérés szerint a debreceniek 62 százaléka ellenzi a beruházást, míg 26 százalékuk támogatja, 12 százalék pedig nem tudott dönteni.
A januárban – azonos módszerrel készült – felmérés eredményeihez képest látszik némi elmozdulás. Az év elején még valamivel többen, a debreceniek 64 százaléka ellenezte az akkumulátorgyár építését, és 7 százalékkal kevesebben (19 százalék) támogatták.
Csökkent a bizonytalanok aránya is: januárban még a debreceniek 17 százaléka nem tudott válaszolni a kérdésre.
A fideszes szavazók több mint negyede (27 százalék) nem támogatja az építkezést.
Sokkal több kormánypárti választó van ellene, mint januárban: akkor még csak 13 százalékuk mondta azt, hogy nem szeretne akkugyárat a városban.
A Fidesz választóinak jóval több mint fele (59 százalék) azonban továbbra is hisz a kormányzati narratívában, miszerint az akkugyár jó lesz a városnak, és támogatja a beruházást. A kormánypártiak negyede nem válaszolt a kérdésre.
A válaszadóktól megkérdezték azt is, hogy mennyit tájékozódtak az akkumulátorgyár ügyében. A debreceniek 17 százaléka nagyon sokat, 48 százalékuk viszonylag sokat, 30 százalék keveset igyekezett megtudni róla, 3 százalék pedig saját bevallása szerint semmit sem.
Attól a 97 százaléktól, amely legalább valamennyit tájékozódott az ügyről, azt is megkérdezték, hogy szerintük melyik politikai erő tette a legtöbbet azért, hogy ne épüljön akkumulátorgyár Debrecenben.
A válaszadók ötöde (20 százalék) a Momentumot, bő tizede (11 százalék) a DK-t említette, míg 5-5 százalék a Mi Hazánkot és az LMP-t, 1 százalék pedig Debrecen fideszes polgármesterét nevezte meg.
Papp László a legnépszerűbb debreceni politikus: az 5-ös skálán 3,2-es átlagpontot kapott a fideszes polgármester.
A momentumos Mándi 2,8-as átlagponttal a második lett, és ezzel megelőzte a város fideszes országgyűlési képviselőjét, Kósa Lajost, aki a DK-s Vaszkóhoz hasonlóan 2,6-os értéket ért el. Minimálisan van mögöttük Varga Zoltán 2,5-ös átlagponttal.
A 2019-es választáson Papp László nagyon simán, a szavazatok 61,77 százalékával nyert.
A június 9-i EP-választásra készülve némi aggodalomra adhat okot a kormánypárti vezetésnek, hogy
A helyi Fidesz-tábor lemorzsolódásában talán szerepet játszhat az akkugyárellenes hangulat is, ám az ellenzék széttöredezettsége miatt egyik párt sem tudja önmagában megszorongatni a Fideszt Debrecenben.
FOTÓ: ALFÖLDI DÁNIEL ISTVÁN / MÉRCE
