A Habitat for Humanity Magyarország idén tizenkettedik alkalommal publikálta éves jelentését a magyarországi lakhatási helyzetről. Az egyik tanulmány főképp azt vizsgálta, mennyire nem elérhető Magyarországon  a megfizethető, emberhez méltó lakhatás, a másik a kormányzati szakpolitikákat elemezte, valamint arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány számára vállaltan nem prioritás a lakhatási szempontból rászorulók megsegítése, írta meg a 24.hu. 

Az ismertetett tanulmányok alapján az általános infláció, ezen belül a lakhatásra fordított háztartási kiadások növekedése súlyosan érintette a lakhatási szegénységben élőket. Úgy tűnik azonban, hogy ez a kormánynál nem vitte át az ingerküszöböt, ugyanis nemigen intézkedtek, hogy a rászorulókat megsegítsék. Az elérhető számok alapján szinte semmit nem költenek szociálisan célzott lakhatási támogatásokra, például a köztulajdonú lakások számának bővítésére, fenntartására, felújítására. Mi több, 2023-2024-ben a középosztály lakhatásának támogatására is jelentősen kevesebbet fordít a kormány.

A Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója, Czirfusz Márton úgy nyilatkozott, hogy: 2022-ben folyó áron 635,3 milliárd forint kiadást számolt el az állam ezen a lakhatási költségvetési soron. Reálértéken számítva 2022-ben a „Lakástámogatások” költségvetési címen elszámolt kiadások a rendszerváltás utáni időszak legmagasabb értékét mutatták. Az emelkedés oka a kutató szerint elsősorban az otthonfelújítási támogatás igénybevételének volt köszönhető. A költségvetés kitekintő adatai alapján, illetve az alábbi árbán pedig az látszik, hogy a kiadási maximumot a kormány a következő években a rendszerváltás utáni mélypontra vágja vissza.

A kutató arra is kitért, hogy lakástulajdonhoz kapcsolódó, szociálisan nem célzott támogatásokra a kormány 393,5 milliárd forintot tervez fordítani 2024-ben, ami 40,3 százalékos csökkenés a 2023-as 648 milliárd forinthoz képest. 2023–2024-ben a lakhatási célú kiadások kétharmadát a lakossági rezsivédelem finanszírozására fordítják, alig támogatva így a legrászorulóbb, tűzifával fűtő háztartásokat. Mint az ábrán is látható, 2023-ban – elsősorban a rezsicsökkentésre fordítandó kiadások miatt – a rendszerváltás évei óta nem látott mértékűre híznak a lakhatási célú költségvetési összkiadások.

Czirfusz Márton szerint a lakáspolitikát társadalmilag igazságossá kellene tenni és mérsékelni kellene a lakhatási szegénységet. Ehhez kutatásokkal kellene feltárni a magyarországi lakáspolitikai helyzet kihívásait, kiterjedt társadalmi egyeztetéssel és szakmai szervezetek bevonásával kialakítani a lakhatási koncepciót, és rendszeres ellenőrzéssel kellene biztosítani az átláthatóságot. Előadásában utalt arra is, hogy hiányzik a lakáspolitikai tervezés, a hosszú távú koncepció, és hogy a területnek nincs dedikált gazdája, miközben tulajdonképpen három minisztérium is illetékes lehet, a Pénzügyminisztérium, a Gazdaságfejlesztési tárca, illetve a Kulturális és Innovációs Minisztérium.

A Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója, Szegfalvi Zsolt szerint Magyarországon a lakosság jelentős része rossz minőségű, energetikailag korszerűtlen lakásban él. A méltó otthon megteremtése saját erőből nem elérhető számukra. A megélhetés és a lakhatás költségeinek drasztikus emelkedése még inkább ellehetetleníti az alacsony jövedelmű családok helyzetét. A legfájóbb az szerinte, hogy az államnak továbbra sincsenek válaszai ezen háztartások problémáinak megoldására.

fotó: Wikipédia