A lisztpiacon az év elejéhez képest megfeleződtek a malmok átadási árai, ráadásul úgy, hogy a korábban betárolt, 135 ezer forint körüli tonnánkénti áron vásárolt búzából őrölték a lisztet. Közben a gabona ára jelentősen csökkent: a minőségi búza nagyjából 80 ezer forintba kerül, míg a takarmánybúza 60 ezer forintért sem igen kel el.

A malomiparban sokan azt várták, hogy 60 ezer forint, vagy annál olcsóbb lesz az új termésű étkezési búza, ezért megpróbáltak gyorsan szabadulni drágán betárolt készleteiktől, egymás alá ígérve

– fejtette ki a Világgazdaságnak az árcsökkenés okát Lakatos Zoltán, a gabonakereskedők, -feldolgozók és takarmánygyártók érdekeit képviselő Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, aki szerint most viszont áremelés előtt áll a malomipar, valószínűleg még ebben a hónapban emelni fognak az átadási áraikon. 

Most mindenki a másikat nézi, mikor lépi meg az áremelést

- mondta, hozzátéve, hogy 10-15 százalékos drágítás indokolt lenne, mert a malmok a jelenlegi árakon folyamatosan veszteséget termelnek. 

Nehezíti a malmok helyzetét az ukrán liszt megjelenése is, ami annyival olcsóbb, hogy azt a magyar áru jobb minősége már nem tudja kompenzálni: a 2021 előtti 150 ezer tonnás magyar lisztexport minimum megfeleződött. Lengyelországban és Németországban is kevés étkezési minőségű kenyérgabona termett, így ők vevőként jelennek meg a magyar piacon. Viszont csak a legjobb minőséget akarják átvenni, amiből eleve nincs túl sok: az 5,6 millió tonnás idei össztermésnek csak 23-30 százaléka lehet ilyen, a többi gyenge minőségű takarmánybúza. Az igény emiatt meghaladja a szállítható mennyiséget, tetejében a kivitelt vagonhiány is fékezi.

A liszt drágulása pedig magával fogja húzni az összes pékáruét, a kenyértől a süteményekig.

Egy sokkot a múlt hónapban már meg kellett élnünk, amikor az árstop kivezétésvel egyik napról a másikra egekbe szökött jó néhány alapvető élelmiszer ára. Az augusztusig mélyen tartott hatósági áras termékek közül a legkiemelkedőbb ugrást a cukor produkálta, ami 

100-szor jobban drágult, mint amekkora az átlagos, országos havi áremelkedés mértéke volt.

Nézzük az árnövekedés dobogós helyezettjeit:

  • a kristálycukor 260 forintról 450-re drágult, ami  +71%,
  • egy kiló sertéscomb 1600 forintról lett 1840, ami +16%,
  • egy kiló csirkemellfilé 1700-ról nőtt 2000-re, ami +15%.
Egyedül a tojás mutatott fordított tendenciát: míg júliusban 850 forintot kellett fizetni tíz darabért, addig augusztusban már csak 770-et. Ez azért történhetett, mert a hatósági árak rögzítése óta jelentősen csökkentek a bolti beszerzési árak, amiből éppen az árstop miatt a fogyasztók semmit sem érezhettek.
Most viszont mindent érzünk, és szívhatjuk a fogunkat. De a kormányzat is megszívhatja, mivel az év végére megcélzott egyszámjegyű infláció így aligha lesz elérhető.

Fotó: Hajdú János Kovászna megyei katolikus főesperes megáldja az új kenyeret a Szent István-napi ünnepségen2023. augusztus 20-án. MTI/Kátai Edit