Magyarország a 49. helyre került a Germanwatch által közzétett legfrissebb klímavédelmi rangsorban. Ez elég rossz hely, figyelembe véve, hogy a listán 63 ország szerepel. Igaz, több éven át tartó pozícióromlás után mégiscsak előbbre léptünk négy hellyel. 

A klímavédelmi indexet (CCPI) a Germanwatch, a NewClimate Institute és a Climate Action Network International szakértői határozzák meg, munkájukat a Gertrud és Hellmut Barthel Alapítvány a Halbzellstoff-Industrie Unternehmensgruppe (HZI) nonprofit vállalati alapítványa finanszírozza - fejti ki a Világgazdaság.

Aki akar, persze talál fogást a klímavédelmi index meghatározásának módjában, de fontos leszögezni, hogy a módszertant azonosan alkalmazták minden országra. Összesen 100 pontot lehetett megszerezni az értékelés során. Ennyi akkor jön össze, ha az adott ország mind a négy fő értékelési szempontnak 100 százalékban megfelelt. Az első szempont a károsanyag-kibocsátás, amely, ha az elvárt mértékben csökken, akkor a teljes teljesítés 40 pontot ér, mert ehhez 40 százalékos súlyt rendeltek az index megalkotói. További 20-20 pont szerezhető a megújuló alapú energiatermelésre, az energiafelhasználásra a klímapolitikára vonatkozó elvárás maximális teljesítésével. Ezt a négy szempontot további 14 részszempontra bontották. Az értékelés 80 százaléka nemzetközileg elismert intézmények kvantitatív adatain alapul, például a Nemzetközi Energiaügynökségén.

Magyarország 45,93 pontot szedett össze. Sovány vigasz, hogy az ezzel megszerzett 49. hely helyett valójában a 45. helyre kellett volna kerülnünk, ami csak azért nem történt meg, mert

a klímavédelmi index szigorú szakértői annyira elégedetlenek voltak az összes országgal, hogy az első három helyet ki sem osztották.

A döntést azzal indokolták, hogy egyetlen ország sem teljesít elég jól az összes indexkategóriában ahhoz, hogy összességében magas értékelést érjen el.

Az eredmények azt mutatják, hogy még ha minden ország olyan elkötelezett volna is, mint a jelenlegi éllovasok, az erőfeszítések még mindig nem lennének elegendők a veszélyes éghajlatváltozás megelőzésére

- hangsúlyozzák.

Így nem került fel a dobogóra még a legjobban szereplő, 75,59 pontot elérő Dánia sem. Úgy lett a negyedik a listán, hogy nem áll előtte senki. De ez csak játék a számokkal.

Magyarország helyezése a klímavédelmi rangsorban
 

Az országokat a teljesítés szintje alapján öt csoportba sorolták: nagyon magas, magas, közepes, alacsony és nagyon alacsony. A „nagyon magas” sáv tehát üres. Az ez utáni, 13 elemű sáv az említett Dániával indul, és az EU27 átlagával zárul. Magyarországnál térségünk országai közül csak Lengyelország és Csehország került rosszabb helyre, a leggyengébben szereplők (nagyon alacsonyan teljesítők) között pedig ott van az Egyesült Államok és Oroszország is.

Magyarország a következő pontokat kapta:

  • Üvegházhatású gázok kibocsátása: 24,30 a 40-ből – ez közepes
  • Zöldenergia használata 6,17 a 20-ból – ez alacsony 
  • Energiafelhasználás 12,9 a 20-ból – ez alacsony 
  • Klímapolitika 2,56 a 20-ból –, ez nagyon alacsony.

Ez összesen 45,93 pont, ami a klímavédelmi vállalások nagyon alacsony teljesítését tükrözi. A 2024-es klímaindexről készült kiadvány meg is magyarázza, miért. Például a klímapolitika kapcsán azért, mert Magyarország 2023 szeptemberében frissített Nemzeti Energia- és Klímaterve (NEKT) megnövekedett ambíciókat mutat – mivel 2030-ig az addigi 40 százalék helyett 50 százalékos kibocsátáscsökkentést tartalmaz –, de még mindig kevesebbet az uniós 55 százaléknál.