Erőből átvitt változtatás lehet, amire a hvg.hu a kedden az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslat-dömping egyik elemében bukkant. Az alapvetően gazdasági és közigazgatási elemekből álló, 41 oldalas javaslatban eldugott módosítás új, korlátozó elemmel egészítené ki a honvédek jogállásáról szóló törvényt.
Ez bevezeti a "különös szolgálati rendet", amely a honvédségi állomány tagja szolgálatteljesítési idejének a hatályos törvény "általános rendelkezéseitől történő eltérő meghatározása", és amelynek alkalmazását a honvéd vezérkar főnöke parancsban rendelheti el. Arról semmi nincs a tervezetben, hogy mi alapján és mennyi időre, illetve hogy mivel jár ez a gyakorlatban.
A különös szolgálati rend egyelőre tágan értelmezhető, vagyis bármire és bármikor bevethető jogi lehetőségnek tűnik, mint amilyen a háborús veszélyhelyzet, amire hivatkozva az Orbán-kormány lényegében parttalan felhatalmazással, rendeleti úton kormányozhat, és hoz döntéseket a törvényhozás megkerülésével immár másfél éve.
Ami a honvédséget illeti, ott ezt az új, speciális állapotot, a különös szolgálati rendet sokan úgy fordítják le a hvg.hu információi szerint, hogy Böröndi Gábor vezérkari főnök, vezérezredes ennek elrendelésével, a szolgálatteljesítési idő kerete kitágításával azt írja elő az állománynak, hogy közvetlen fenyegetés hiányában is "mindenki köteles többet vállalni és többet tűrni".
Mindez nem előjel nélküli. Még június 20-án jelent meg a kormány 240/2023-as rendelete a Magyar Honvédség veszélyhelyzeti működési rendjéről. Abban is az áll, hogy a honvédség „hadrafoghatóságának folyamatos biztosítása”, továbbá „működési rendjének a Magyarország szomszédságában fennálló háborús helyzethez igazítása” céljából korlátozhatók a katonák jogai.
Az, hogy a nyári kormányrendeletet most törvényi szintre emelnék és formálisan, egy speciális állapottal, a "különös szolgálati renddel" is alátámasztanák, a hvg.hu információi szerint egy folyamat közbenső lépése lehet.
A hvg.hu információi szerint idén az év elejétől tavaszig folyamatosak voltak az egyeztetések a szakszervezetekkel, így áttételesen az állománnyal is a honvédek jogállásáról szóló törvény átfogó reformjáról, ám a folyamat a nyár elején megszakadt, azóta az érintetteknek semmilyen hivatalos információjuk nincs az őket érintő tervezett változtatásokról.
A mostani fogatókönyv szerint a jogállási törvényt apránként, az említett különös szolgálati rendről szóló rejtett módosításhoz hasonlóan "adagolva" változtatnák meg, méghozzá javarészt nem is törvénymódosításokkal, hanem rendeleti úton, veszélyhelyzeti kormánydöntésekkel, illetve miniszteri rendeletekkel.
Ezt erősítette meg a legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is, aki nem cáfolta a hvg.hu kérdésében megfogalmazott állítást sem, miszerint a túl sok kritikus pont miatt átdolgozásra "házon belül” is visszavonták az új jogállási törvény koncepcióját. Gulyás elismerte, hogy "számtalan kérdés felmerült, vita volt ezzel kapcsolatosan, de a lényeg az, hogy mi a honvédségre egy sokkal rugalmasabb szabályozást szeretnénk”.
Mivel utóbbi lényegében megfelel a szerződésesnek, csak az átsorolás “kondícióin” lehet vita. Azt pedig a kormányinfón Gulyás elismerte, hogy az önkéntes tartalékos jogviszony megmarad.
Vannak azonban a hvg.hu értesülései szerint olyan kérdéses, vitás, az állomány tagjainak egy részében elégedetlenséget szülő kiszivárgott változtatási javaslatok, amelyekről nem tudni, bevezetik-e végül őket, hajlandóak-e módosítani vagy akár visszavonni. Ilyen, munkajogi, munkaszervezési és pénzügyi ötletek között vannak például az alábbiak:
- megszűnik a jelenlegi, egyértelmű kereseti szinteket tartalmazó illetménytábla és helyette sávos bérezés lenne: egy tól-ig határon belül a katona parancsnoka döntene a fizetés konkrét összegéről
- a konkrét fizetési összeg meghatározásához hasonlóan nagyobb mozgásteret terveznek a jogviszony meglétéhez kapcsolódóan is, mivel azt teljesítmény értékelés alapján is meg lehetne szüntetni
- nem lenne általános és speciális beosztás és előmenetel, hanem ehelyett minden beosztáshoz több rendfokozatot rendszeresítenének
- a jelenleg elérhetőnél kevesebb, csak háromféle bérpótlék maradna: a katonai titkosszolgálatnál dolgozóké, a tűzszerészeké és a speciális feladat végrehajtásáért járó pótlék
- a Magyar Honvédséggel kötött tanulmányi szerződés esetén, ha 6 évnél korábban távozik a seregből az illető, akkor a képzés díját vissza kellene fizetnie
- a szabadság e formában megszűnik, helyette “szolgálatmentes nap” lenne, és a katonának kisebb mozgástere lenne eldönteni, mikor veszi ki ezeket a napokat, a parancsnok döntési jogköre nőne
A tervezett változtatásokról az MTI tudósítása szerint nem beszélt a honvédelmi miniszter. Szalay-Bobrovniczky Kristóf az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtti, csütörtöki meghallgatásán csak annyit árult el, hogy korszakváltás zajlik a seregben és mindent a magyar emberek biztonságot érintő jogos elvárásának rendelnek alá a szervezetnél.
Megjegyezte, teljes átalakulás kell, hogy a hadsereget "felrázzák" a korábbi békeállapotból, hogy az egy összeszedett, éles, harcolni képes, megfelelően felfegyverzett és kiképzett haderővé válhasson.
Fotó: Bakonykúti, 2023. november 16. MTI/Vasvári Tamás
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter beszédet mond az Embert a vasra! kampány bakonykúti állomásán, az új magyar tüzérség alappilléreként hadrendbe állított PZH 2000-es, 150 milliméteres önjáró lövegek éleslövészetén 2023. november 16-án, az Adaptive Hussars 2023 többnemzeti országos hadgyakorlat idején.
