A kormány rendelettel szabályozza a honvédek életét

A kormány sajátos közszolgálatként határozza meg a katonaságot, és egy kormányrendeletben rögzíti a honvédek jogait és kötelezettségeit, amely július 1-jétől léphet életbe. A rendelet értelmében a katonai szolgálat szigorú függelmi rendben, alapjogok korlátozásával és a testi épség kockáztatásával jár, amit egy tavaly nyári kormányrendelet már előkészített.

A honvédségi feladatok megvalósításához szükséges szabályozás reformját 2023 eleje óta készítik elő, és az eredményül született rendelet alacsonyabb szintű, könnyebben módosítható jogszabály lett. A honvédek jogállásáról szóló törvény átfogó reformjáról folytatott egyeztetések a nyár elején megszakadtak, és a tervezett módosításokat végül nem nyújtották be, helyette a kormányrendelet formájában kerülnek bevezetésre.

A 31 oldalas kormányrendelet-tervezet szerint megszűnik a jelenlegi, egyértelmű kereseti szinteket tartalmazó illetménytábla, helyette sávos bérezés lép életbe, ahol a katona parancsnoka dönt a fizetésről. A teljesítményértékelés alapján a honvéd felmentéssel el is bocsátható.

A próbaidő időtartama 6-ról 4 hónapra csökken, a szabadság fogalma megszűnik, helyette "szolgálatmentes" időszakok lesznek, amelyek időpontjáról az elöljáró dönt. A honvédek nem lehetnek szakszervezeti tagok, és a párttagságot is meg kell szüntetniük. Az internetes megjelenést is korlátozzák, ha az a szervezet társadalmi megítélését ronthatja.

A kormány és a parlamenti többség fenntartja a háborús veszélyhelyzetet, amelyet rendeleti kormányzásra használnak, így kerülve meg a törvényhozást. A honvédelmi miniszter egyedül módosíthatja a katonaság lényeges körülményeit, ami a végrehajtó hatalomhoz, a kormányhoz viszi át a hatáskört.

A honvédelmi miniszter személyét illetően Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a miniszterelnök nem tervez változásokat a kormány szerkezetében, így Szalay-Bobrovniczky Kristóf marad a poszton.