Mivel a járvány felfutása most kezdődött, a megsemmisített állatok száma jelenleg a baromfiállomány viszonylag kis százalékát érinti – eddig a leginkább érintett a hazai kacsa és lúdállomány, ahol a teljes állomány nagyjából 5,5 százalékát kellett megsemmisíteni - olvasható a hvg.hu oldalán. Ennél azonban jóval nagyobb azon baromfiknak a száma, amelyeket bár nem öltek le, de most a vírus terjedése miatt kijelölt védő- és megfigyelési körzet kereskedelmi tilalma alá esnek. Az így tilalom alá vont állatok számáról azonban a Nébih nem nyilatkozott, arra hivatkozva, hogy a „védő- és megfigyelési körzetben lévő baromfitartó telepek összeírása folyamatban van”. (A KSH legfrissebb adatai szerint Magyarországon a házikacsa-állomány 2,7 millió, míg a házilúd-állomány nagysága 614 ezer darab volt a járványt megelőzően.)
A nagyobb pusztítást eddig a hazai kacsaállomány szenvedte el: a Hajdú-Bihar megyei Hajdúnánáson 22 500, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszadobon 51 ezer, a Bács-Kiskun megyei Petőfiszálláson pedig 7100 kacsát öltek le a fertőzés miatt. Majd újabb tiszadobi telepen másodlagos fertőződés miatt kellett elpusztítani a kacsákat, itt számukat eddig nem közölték. A megsemmisített állományban tenyész-, pecsenye- és tömőállatok is szerepeltek.
Négy telepen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszabábolnán és a Csongrád-Csanád megyei Szentesen hat-hatezer tenyészludat pusztítottak el madárinfluenza miatt, míg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszakarádon és a Hajdú-Bihar megyei Polgáron történt fertőzésekkel kapcsolatban, ahol 15-én és 16-án igazolódott a tenyészludak fertőzöttsége, még nem közöltek pontos számot.
Csütörtökön kiderült, hogy már a házityúkokat sem kíméli a kór: a Hajdú-Bihar megyei Nagyhegyesen brojlertyúkok fertőződtek meg, a számukkal kapcsolatban azonban eddig itt sem adott tájékoztatást a Nébih. Emellett csütörtök este újabb megyében bukkant fel a fertőzés. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszakürtön mintegy 3600 hízópulykát öltek le a vírus kimutatását követően.
Fórián Zoltán, az Erste Bank vezető agrárszakértője a hvg.hu kérdésére szintén megerősítette, hogy nem számít az influenza miatt ellátási problémákra és áremelkedésre. A szakértő a várakozását elsősorban arra alapozza, hogy erre az elmúlt években sem volt példa, és az évek során egyre jobban kialakult a fertőzéskitörések kezelésének gyakorlata, így korábban egyre rövidebb idő alatt sikerült megfékezni a járványt. Bízik benne, hogy ez a tendencia folytatódik.
Az állategészségügyi hatóság szakemberei az érintett gazdaságok körül kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, és – kockázatelemzés alapján – legalább 10 km sugarú körben meghatározták a megfigyelési körzetet, amivel megpróbálják lelassítani, vagy teljesen leállítani a kórokozó terjedését. Azt viszont a Nébih jelenleg nem tudja megbecsülni, hogy a járvány a baromfiállomány mekkora hányadát érintheti a jövőben.
Vadmadarak sokszor tünetmentesek maradnak, a házimadarak esetében kezdeti tünet lehet az étvágytalanság, a folyadékfelvétel csökkenése és a viszonylag kismértékű elhullás. Más esetben hirtelen, akár előzetes tünetek nélküli, vagy általános tüneteket követő (bágyadtság, étvágytalanság, borzolt tollazat) magas elhullási arány tapasztalható. A betegség jele lehet a tojástermelés vagy a testtömeg gyarapodás csökkenése is.
Az állományon belül a további terjedésben aztán nagy szerepet kap a kitüsszögött váladék, illetve a szálló por és tollpihék belégzése is. A madarak ürülékében ugyanis akár hetekig életképes marad a vírus, és sajnos a hideg időjárás sem pusztítja el. Emellett a szeles időjárás is elősegíti a terjedését, hiszen rövidebb távolságra a szálló por, tollpihék is elvihetik a kórokozókat. Nagyobb távolságra, községek között a terjedésben a legnagyobb szerepe a gazdaságból gazdaságba járó emberek, járművek és eszközök mozgásának van.
Ezért a rövidebb távú terjedést az állatok zárt tartásával előzhető meg, amibe beletartozik a takarmány és szalma zárt tárolása, valamint az is, hogy az ólba kizárólag a cipő talpának és a kéznek a fertőtlenítése után szabad belépni. Szeles időben különösen figyelni kell rá, hogy az állomány be legyen zárva, hogy a levegőben repülő tollpihékkel, porral ne érintkezhessen. Fontos még, hogy a telepi ruházatot sehol máshol nem szabad használni.
A baromfiállományok és egyéb madarak madárinfluenza elleni védőoltása Magyarországon tilos. Ennek oka az, hogy a védőoltás adta részleges védelem mellett a madárinfluenza vírusa hosszan fennmaradhat a baromfiállományokban, lehetőséget teremtve a vírus antigén-szerkezetbeli és genetikai módosulására, veszélyesebb törzsek kialakulására. Ezen felül a vakcinázott állatok jelenléte a betegség esetleges megjelenésekor diagnosztikai nehézséget jelent.
Így sem kell azonban a gazdáknak a teljes kárt egyedül elszenvedniük. A madárinfluenza betegségben elhullott vagy a madárinfluenza betegség felderítése, illetve leküzdése miatt leölt állatokért állami kártalanítás jár. A fertőzést követően pedig a gazdák a területen lévő utolsó fertőzött állomány (tehát nem a saját állomány) leölése és a helyének a fertőtlenítése után leghamarabb 30 nappal fogadhatnak újra baromfit.
Fotó: NÉBIH
