Japán gazdasági és természeti események hatása

A japán gazdaságban bekövetkezett változások hatással voltak a nemzetközi pénzpiacokra, beleértve a forint árfolyamát is, miközben a japán kormány a Fudzsi-hegy esetleges kitörésére készül.

A japán jen dollárral szembeni erősödése, ami a közel 40 éves mélypont után következett be, pozitív hatással volt a feltörekvő piaci devizákra, így a forintra is. A dollár/jen árfolyam egy fontos támasz szintnél, 152-nél megállt, majd onnan felpattanva 155 közelébe erősödött, ami lehetővé tette a kamatkülönbözetre épülő pozíciók újranyitását. Ez a folyamat erősítette az európai és amerikai részvénypiacokat, valamint a forintot is. A Portfolio szerint a forint árfolyama csütörtökről péntekre erősödött, az euróval szemben 394,7 forintról 391 alá, míg a dollárral szemben 364-ről 360-ig menetelt.

A japán kormány másik fronton is tevékenykedik, a Fudzsi-hegy esetleges kitörésére készülve. A kormányzat megkezdte az intézkedések tanulmányozását, amelyek a hamuhullás okozta károk mérséklésére irányulnak Tokióban és környékén. A cél, hogy még az év vége előtt összeállítsák az irányelveket, amelyeket a helyi önkormányzatok és vállalkozások használhatnak majd referenciaként. Toshitsugu Fujii, a Tokiói Egyetem emeritus professzora hangsúlyozta, hogy különböző lehetőségeket kell figyelembe venni, mivel egy vulkáni katasztrófa olyan eseményeket okozna, amelyeket még soha nem tapasztaltunk.

A Fudzsi-hegy, amely utoljára 1707-ben tört ki, Tokiótól nyugatra fekszik, és a legrosszabb forgatókönyv szerint a kitörés után 15 nappal Shinjuku kerületben a felhalmozódó hamu elérheti a 10 centimétert. A kormány 2020-ban tette közzé az első kárbecsléseket, amelyek szerint 3 centiméteres hamu esetén több út is járhatatlanná válna. A becslések szerint 490 millió köbméter hamut kellene eltakarítani és ártalmatlanítani, ami tízszerese a 2011-es földrengés és szökőár által termelt hulladék mennyiségének.